Tegnap sokáig ültem a tévé előtt a lefújást követően és csak bámultam a reklámokat bambán. Azon gondolkodtam, hogyan fogalmazzam meg ezt az összefoglaló posztot. Játszott a Roma, idegenben egy 2-2-s döntetlent a Sassuoloval. Ami így első ránézésre még talán elfogadható eredmény is lehetne, de aki látta a mérkőzést az biztos hasonlóan érez, mint én, és azt gondolja hogy ez egy katasztrófa. Nem válságról kell itt beszélni, arról kell, hogy ez a csapat jelenleg erre jó, gólképtelenség a Genoa ellen, tükörsima kiesés az Interrel szemben az olasz kupából, majd egy újabb, foggal-körömmel összekapart döntetlenre a Sassuolo vendégeként. Ennyi.
Középszer, elszomorító, kijózanító, fene tudja milyen jelzőket lehetne még itt felsorolni. Valamikor az idény elején, amikor még összekopóban volt a társaság és Jose, azt gondoltam jó lesz ez. Aztán volt egy rövid felfutás, amikor némi szerencsével jöttek az eredmények, majd sorra követték a kijózanítóbbnál kijózanítóbb pofonok. Nem sorolom, aki követi a csapatot nagyon jól tudja miről beszéltek.
„Ez megint szörnyű volt, kár lenne tagadni…” bővebben