minden, ami az AS Roma csapatával kapcsolatos
Olyan hétnek a végéhez érkeztünk, amit nem igazán lehet feldolgozni, ennyi idő alatt legalábbis lehetetlen. Miután hétfőn és kedden még olyan híreket olvastunk, hogy Friedkinék menetrendszerinti látogatást tesznek Rómában, de De Rossi állása biztos, szerdán úgy gondolták, hogy egy három éves projektet az első év első hónapjában kidobnak a kukába, az általuk vezetett egyesület szimbólumával együtt. Lelkük rajta.
A szokásos augusztusi pár forduló utáni válogatott szünet végére értünk. Legutóbb egy „félkész” csapatok csatájában játszottunk gól nélküli döntetlent ami sajnos történelmileg a jó eredmények közé tartozik a Juventus vendégeként. Aztán egy igen mozgalmas, igazából még mindig zajló piaci záráson vagyunk túl és most már (szinte) teljes csapattal készülhetünk az igazi pörgős őszi szezonra.
Az Empoli meccs után a Dybala-kérdésből hamar edzőkérdés vált. Bár, az kétségtelen, hogy senki nem követelte DDR fejét, de azt egy emberként mondhatjuk, amit eddig láttunk, az csalódás. Pedig nagyon szép reményekkel érkeztünk a rajtja, kb. úgy mikor az IKEA honlapon (vigyázat termékmegjelenítés!) kinézzük a kimondhatatlan nevű norvég halászdémonról elnevezetett szakállolaj tartót polcot, megrendeljük, lelkünkben szerelmetes népdalokat búgva várjuk, majd aztán egy rahedli lapraszerelt bútor között kell rendet vágni a nap végére több-kevesebb sikerrel (kedvencem, amikor a szekrényhez kevesebb excenter csavart csomagoltak, mondjuk azok nem a svédek voltak, hanem a lengyelek, na de az elv hasonló, az időtöltés milyensége meg gondolom ismerős mindenkinek).
„Talán utolsó fellépésére készül a veterán gladiator. A rutinos, minden hájjal megkent harcost csak a legvégén, a fináléra engedik be. Addigra a kezdetben is elég ellenséges, és vérmes tömeg már beleunt a látottakba, tehetetlen dühét ráöntené valaki másra. VALAKIRE. Hősünk ekkor lép be a száraz küzdőtérre; ellenfelei fáradtan, izzadva a hőségtől és az eddigi komoly fizikai megpróbáltatástól most megállnak egy pillanatra, összenéznek. Szemükben új tűz lobban, biccentenek egymás felé, mindenki tudja mi a dolga: Őt kell eltakarítaniuk! Az edzett harcosunk, azonban tudja ezt. Még mindig elég gyors és technikás, habár megkopott az évek során, de azt is pontosan tudja, egy kicsit lenézik már. Most harcba indul, lerántják, de továbbviszi az akciót, utolsó leheletével még gólpasszt ad a termetes szláv harcosnak, aki történetünk elején éppen csak belehurcolják ebbe a világba. Több ez mint, egy jó labda, ez egy staféta átadás, és egy ellenfélnek bevitt kegyelemdöfés egyszerre. A tömeg megdöbben, majd szinte megőrül, éljeneznek. Akik, ellene voltak fölállva tapsolnak, virágok repülnek a stadion gyepére. Dybala ott fekszik, arccal az égnek és magában mosolyog; várja, hogy hordágyon vigyék le, kísérve az ellenfelek és barátok hosszú elismerő pillantásával. A sorfal összezárul, hősünk búcsúzik…”
Ma este elkezdődik a 24/25-ös szezon a Roma számára is, egy Cagliari elleni idegenbeli mérkőzéssel. A nyár sűrű volt, tele átigazolási pletykákkal, ezek cáfolatával, majd még ugyanazon a napon a cáfolat cáfolatával. Ennek ellenére a csapat tájáról jó hírek érkeztek, egészen a szezonnyitány előtti napokig, amikor is kissé nyugtalan lett a hangulat a Dybaláról szóló hírek miatt. Mindenesetre új évad kezdődik, új sportigazgatóval és játékosokkal, De Rossi első felkészítése utáni vizsgájával.
Jó pár éve már, hogy a nyári holt térben megpróbáljuk csapatunk játékát átfogóbban értékelni. Most sem lesz ez másképp, bár tombol az EB láz, megkezdődött a Copa Amerika és az Olimpiáról még nem is beszéltünk, de mi mégis az AS Roma ügyein rugózunk. Így is van ez jól, egy ilyen helyen.
Ha Neked szintén lenne kedved nyakatekert kérdéseink megválaszolására, ne fogd vissza magad, és írd meg nekünk kommentbe a válaszaid.
„Évet értékel a Csipet Csapat – 1. rész” bővebbenDe Rossi edzői karrierjének legnehezebb megmérettetései következnek. Európa Liga elődöntő a mérhetetlen ideje veretlen Leverkusen ellen, akik nem mellékesen német bajnokok lettek történetük során először. Tehát motivációban nincsen hiány a gyógyszergyáriaknál, a veretlenségi sorozat fenntartása, a bajnoki cím mellé az Európa Liga győzelem begyűjtése.
Persze ehhez DDR csapatának is lesz egy-két szava. A hétvégén Nápolyban sikerült egy kiemelkedően izgalmas bajnokin pontot szerezni. Mindkét csapat vezetett, háromszor volt döntetlen a találkozón, a végeredmény 2:2 lett. Azt gondolom, hogy ebben a mérkőzésdömpingben bőven elfogadható egy nápolyi pontszerzés, még ha ezzel némiképp veszélybe került az ötödik hely.
„Nápolyi pontszerzés után jöhet a Leverkusen” bővebbenNem éppen a legszebb pillanatait éli meg De Rossi irányította AS Roma. Persze pánikra nincs ok, tulajdonképpen semmi sincs veszve alapon foggal-körömmel küzdünk tovább, hogy ezt a hetet túlélve, majd a következőnek is nekivághassunk, ahol azt hiszem hasonló célok lebegnek mindenki szeme előtt. Az igényeket lejjebb adva most a legfontosabb a koncentráció, a higgadtság, na és persze az eredményesség lesz.
De, szokásom a kezdet kezdetén kezdeni, ami Lord Byron tollából kissé elegánsabban hangzott („My way is to begin with the beginning”); mint a Szerb Antal fordításban, viszont a lényegen nem változtat: követve a viszonylagos időrendet (hiszen az idő viszonylagos tényező) körbejárjuk a fontosabb témákat.
„A kínok hete” bővebbenAmikor a De Rossi fémjelezte Roma továbbjutott a Feyenoord ellen, igencsak féltettem a „jövő kapitányát” ezektől a nemzetközi megmérettetésektől. Aztán megnyugtatásomra; a Brighton elleni négy nullás első meccsel igazán meglepett. Nem tudtam, hogy fokozható a helyzet, de a Milan elleni oda-vissza talán már elegendő muníció ahhoz, hogy azt gondoljam, nem kell félteni a pályakezdő edzőnket az ilyen kihívásoktól. Persze az élet nagy rendező és a ’ki tudja mióta veretlen’ Leverkusen jön az elődöntőben, de ezzel még várjunk egy kicsit.
Udineseben félbeszakadt a bajnoki 1:1-s állásnál, Ndicka furcsa, félelmetes performanssza után mindenki jobbnak látta abbahagyni a találkozót. És ez így helyes. Szerencsére a védő jobban van, a Milan legyőzését követően már a pályán volt civilben és együtt ünnepelt társaival. Szívmelengető látvány volt, remélem láthatjuk még játékosként is. Innen szorítunk neki!
„Milan után jöhet a ‘ki tudja mióta veretlen’ Leverkusen, meg egy nagy SerieA hajrá” bővebbenGialla come er sole
Rossa come er core mio
Mostanában naposabb oldalát mutatta/ja kedvenc együttesünk. Két rangadó egymás után, amely bizonyította, hogy nem csak behúzott farokkal, a hátunkat törő hálóval tudunk nyerni (meg egyáltalán nyerni tudunk). Valamint a vetélytársak is képesek a bukdácsolásra a bajnokságban, mindezt úgy, hogy a nemzetközi porondon viszont elég jó helyzetbe hozzák magukat. Ennél tökéletesebb nem is lehetne.
Persze kósza felhők is átsiklanak a kellemes kora nyári égbolton, de eddig, amikor szükséges volt, akkor az akarattal és szívvel áthidaltuk a problémákat…
„Bordó és Narancssárga” bővebben