minden, ami az AS Roma csapatával kapcsolatos
A kiesés ellen küzdő Torino otthonában elszenvedett lesújtó vereség után a dobogóért küzdő Atalantát fogadjuk ma estefelé. Nem a legjobb partner egy kudarcból való felocsúdáshoz, de ha azt nézzük, hogy mostanra már a kisebb csapatok ellen is bukfenc van, akkor igazából mindegy is. Tét nélküli bajnoki melankólia vár ránk.
Vasárnap a déli vonat nem Frank Millert, hanem a Genoa csapatát tette le a Római vasútállomáson. A 26. fordulóban Ballardini csapatát fogadtuk az Olimpicóban, és ha az ex-romanista átkot kellően komolyan vesszük, még egy nagyobb zakótól is tarthattunk. Nem így alakult, rendkívül olaszosan, visszafogott igyekezettel 1-0-ra vertük Kolombuszékat, ma este pedig már a Shakhtar Donyeckkel vívunk az Európa Ligában.
Magabiztos győzelemmel kezdte az Európa Liga egyenes kieséses szakaszát a Roma, némileg talán meglepően sima győzelmet arattunk. Idegenben két góllal, kapott gól nélkül vertük a Bragát, innentől kezdve elmondhatjuk, hogy a továbbjutás félig-meddig a zsákban van, és kínos lenne kiesni. Ezért viszont elég nagy árat fizettünk, ami miatt nem lehet teljes az örömünk.
A hétvégén az Udinesét látta vendégül a Roma, azaz a 11. helyezett látogatott az Olimpicóba. Az álmoskönyvek szerint ez jót jelent, a csapat pedig hozta is a kötelezőt. Csütörtökön pedig már Bragába látogatunk az Európa Liga keretein belül.
A sors nem hagyott időt felejteni, így pár nappal a Spezia elleni kupa fiaskó után ismét Italiano csapatával játszottunk, ezúttal a bajnokságban. Hiába sikerült legyőzni őket ezúttal, a magabiztos teljesítménytől most is messze álltunk. Következik a Hellas Verona, akik ellen egy komoly baklövéssel kezdtük a szezont, miközben egyre több a bizonytalanság a csapat körül.
Két rangadó között vagyunk éppen, és az ilyesmi idén nem enged győzelemre következtetni. Az Interrel sorozatban hatodjára osztoztunk a pontokon, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy keményen meg kellett izzadni ezért. Pénteken papíron könnyebb, de könnyen lehet, hogy a valóságban nehezebb párbaj következik.
/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_asset/file/22225692/1295621341.jpg)
Egykori edzőnk, Di Francesco Cagliariját fogadtuk 23-án, egy óriás sajtos-tejfölös lángos után. A kötelezőket jól szállítja idén a Roma, legalábbis ami az eredményt illeti, mert azért a játék hagy kivetni valót maga után. Most is időben megírtuk a leckét, és a 2020-at dobogón zárjuk, amit aztán tényleg az a bizonyos lőtéri kutya se gondolt volna.
/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_image/image/68575656/1292798207.0.jpg)
Csütörtökön körülbelül úgy verte a Roma a Torinót, ahogy egy BL helyért küzdő csapatnak illik a 19.-et. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy volt azért szerencsénk is, majdnem az egész meccset emberelőnyben töltöttük egy nem valami szívbajosan kiosztott második sárga miatt. Az Atalanta ellen készülünk, szóval nem szabad hátra dőlni.
Inkább ne szóljunk elhamarkodottan, de a második Spalletti éra óta most először van olyan érzése az embernek, hogy van egy Roma, aminek arca van. A pályán még nem kaptunk ki idén, a csapatnak és a játéknak van eleje, közepe és vége, nem pedig ad hoc támadunk és védekezünk. Ennek a hétvégén a Parma látta kárát, csütörtökön pedig remélhetőleg a Kolozsvár.
Csütörtökön elkezdődött az európai kupaszezon a Roma számára. Svájcban győztük le a Young Boys-t egy felforgatás utáni összerázott csapattal. Hétfőn pedig már a Milan vár ránk.
/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_asset/file/21981910/1229223153.jpg.jpg)