Amikor egy csapat kiesik, pontosabban az utolsó akadályon bukik el, egy fontos nemzetközi torna kvalifikációja során, akkor ez az embert, egyszeri szurkolót mélyütésként éri. Pláne, ha kedvenc csapatáról van szó, és extrán, ha olyan butaságok miatt történik mindez, mint amit az AS Roma követett el a Porto ellenében, kedden. Innen kellene tovább indulni. Lesz persze EL és van egy hosszú bajnokság. Van javítási lehetőség bőven.
Kincstári optimizmusom még nem a régi, de próbálom a lehetőségekhez képest jó hangulatúra fogni ezt a beharangozó posztot. Hiszen vasárnap este Szardínia szigetén vendégeskedik csapatunk. Ellenfele a tavalyi Serie B bajnok Cagliari, aki egyből jutott vissza a második vonalból. Kellemes helyszín Szardínia, nem kevésbé a Stadio Sant’Elia.
Ha létezik olyan középszer labdarúgó, akinek nem a fizetése kimaxolása az elsődleges célja, hanem egyéb emberi értékek is fontosak számára, egy szardíniai munkavállalás kifejezetten ideális lehet. Nem véletlen, hogy számos kiválóság választotta már a szárdok csapatát munkahelyéül. Leginkább római kötődésűként Bruno Conti fia, Daniele. Aki 434 mérkőzésen lépett pályára a Cagliari színeiben, ráadásul a Román és a Cagliarin kívül nem szerepelt máshol.
De kicsit aktualizálva a témát a mai csapatban ott szerepel a veterán gólgyár, Borriello. Aki góllal mutatkozott be az első fordulóban, új csapatában. Ráadásképp, ha nem tudnánk róla mindent, érdemes megjegyezni, hogy 34 éves kora ellenére, csak első osztályú csapatokban szerepelt. Még ha rengeteg helyen meg is fordult, mégiscsak megsüvegelendő pályafutás az övé. Ismerve a „volt rómaiak átkát”, vélhetően gólt szerez majd ellenünk vasárnap este.
Nem túlságosan elmerülve a részletekben a keretnek olyan tagjai vannak még, mint Storari, Padoin, Isla, Sau, vagy épp Bruno Alves. Kiváló kis kezdőt tud ezekből a játékosokból kovácsolni a fiatal Rastelli edző. Még ha igen rutinos is némelyik játékos, nem rossz ez egy feljutó gárdától. Nagy múltjának ismeretében sem.
Persze az AS Roma jóval frissebb, fiatalosabb, lendületesebb csapat, akinek nem okozhat gondot egy ilyen vendégszereplés. Ez a mondat igaz is lehetne, ha csak a hazaiak statisztikáit átnézzük, az első fordulóban lejátszott Genoa (3-1) elleni bajnoki kapcsán. 74-26 volt a labdabirtoklás, 22-4 a kapura lövés a genovaiak javára… de nekünk ott a keddi kudarc, ami nyilván mély nyomokat hagyott a fejekben, lelkekben. Spalletti meccs utáni nyilatkozatán legalábbis némi zavarodottságot fel lehet fedezni.
Nyilván volt szerdán már egy összeszedettebb, optimistább nyilatkozat szintén. Illetve profi sportolókról beszélünk, de ezt akkor is nehéz lehet megemészteni. Reményeink szerint sikerült, a stáb bevetette az összes pszichológiai képességét és minden a legnagyobb rendben van.
A sorsolása kedvező a csapatnak, ha nem maradnak az ütésben pár pontnyi előnyt lehetne szerezni itt az első körökben. A Juventus Rómában vendégeskedi szombaton, a Napoli már be is ragadt… nem folytatom. Ez kell legyen a motiváció, ez kell legyen az, ami a hajuknál fogva kirángatja a brigádot ebből a mentális összeomlásból, amit kedden produkáltak élő-egyenes adásban.
A csütörtöki-pénteki sportlapok televannak mindenféle rémhírekkel, miszerint Manolas, Ninja és Paredes távozik/távozhat a BL fiaskó miatt. Én ennek nem akarok felülni, egy vezetés nem lehet ennyire rövidlátó, hogy ilyen lépéseket tegyen. Pláne, hogy a görög védő árának jelentősebb részét nevelőegyesületének kellene utalni. A belga középpályás piaci értéke még növelhető, Paredes értékesítés jelen helyzetben pedig nettó pocséklás lenne, amire persze bőven volt példa.
Bízom Spallettiben, mint ahogy sokan közülünk. Biztos vagyok benne, hogy a legjobb kezdőt varázsolja majd a vasárnapi nyárutói estébe. A csapat összekapja magát és ha nem is könnyedén, de győz. A helyzet fokozatosan javul majd, és gyorsan négy-hat pontos előnybe kerülünk a teljes mezőnnyel szemben. Vasárnap kezdődik ez az új történet, vasárnap este.