Óriási meglepetésre az AS Roma felülmúlva az agyon istenített Ajax csapatát, és az EL elődöntőjébe jutott! Én személy szerint nem bíztam ebben, de csapatom rám cáfolt. Szerencsére. Nehéz lenne pontosan megfogalmazni, hogy mivel is volt jobb a két meccsen az AS Roma, maradjunk annyiban, hogy beleszórtuk a hollandok szemébe a varázsport, így a magas letámadásuk bár nagyon rosszul esett a farkasoknak, de az Ajax támadó játéka mindössze a második félidő elején mutatott életjeleket.
Pedig a Roma minden segítséget megadott, végig pontatlan és kedves vendéglátóként osztogatta vissza a labdákat akár a saját kapuja előtt is. Aztán az amúgy szintén foghíjas védelemből a párharcban végig dőltek ki a védők. (Alapból hiányzott: Smalling, illetve Kumbulla, mentközben sérült meg: Spinazzola, Calafiori, … ) A végén már Veretout játszott szélső hátvédet. Más kérdés, hogy a bevethető Santon még így sem került szóba.
A mérkőzésről pár gondolatot említsünk meg; a hollandok a hátrányuknak megfelelően egyből támadólag léptek fel. Labda nélkül is a lehető legmagasabban letámadtak, és minden áron a játékszer megszerzésére törekedtek. A találkozónak voltak olyan pillanatai, amikor 25-75 volt a labdabirtoklási arány. Szóval ezt a részét jól megoldották a vendégek, olyannyira, hogy ez a magas letámadás komolyan összezavarta az AS Romát. Sajnos a labdát csak a legritkább esetben sikerült érdemben megjátszani. Hol oldalra kivágott kapus kirúgás, hol hamvába halt rövid passzos kihozatal, hol előre ívelt labda lett a végeredmény, amiből egyből a hollandok jöhetek.
Nyilván Dzeko egyedül nem boldogult a labda megtartásával, Mikit jól semlegesítették a vendég védők, még Pellegrini játéka csütörtökön elég gyengére sikeredet. A csapat többi része pedig nyomozta a játékszert, üldözte az Ajax játékosait. Aztán a második játékrészben még egy lapáttal rátettek a vendégek. Meg is lett az eredménye, a frissen beállt Brobbey három perc játékot követően megszerezte a vezetést. 0-1. Öt perccel később már Tadic lőtt egy szabálytalan gólt, amit a VAR igazolt. Ebből a mélyrepülésből sikerült visszatérni, és az első félidei „fociölő” taktikához visszatérni.
Majd jött Calafiori beadása, ami középen megakadt, de szerencsésen Dzeko elé pattant a játékszer, jött az egyenlítés. 1-1. Bár ez a találat döntően nem befolyásolta az összesített eredményt, egy Ajax gól mindenképpen kellett a hosszabbításhoz. Ez a pont viszont már nem következett be, a csapat csinálta azt, amit a mérkőzés döntő részében, csalta a focit, és jutott a legjobb négy közé! Átnézhetnék a statisztikákat, de ezt most kiadom házi feladatnak, azoknak, akiket az ilyen dolgok érdeklik. (link)
A döntőért egy régi ismerőst kellene két vállra fektetni, konkrétan a Manchester Unitedet. Ezzel majd később foglalkozunk, most jöjjön a Torino elleni bajnoki mérkőzés. Sajnos pont most következik az olasz bajnokságban egy hétközi forduló, szóval az április 25-ei EL mérkőzésig három bajnokit kell lejátszani. (Torino, Atalanta, Cagliari) Ahogy látjátok, két kiesés ellen menekülő társaság és egy a legjobb négyért vívott csata. Könnyűnek nem nevezném mindezt, de nyafogni semmiképpen nem szeretnék.
A Toro a kiesési vonal felett van, ráadásul egy mérkőzéssel le is van maradva, így komoly veszély nem fenyegeti, de a bentmaradás még nem dőlt el. Minden bizonnyal vért izzadva fogják majd fojtogatni a fővárosiakat, akik a fáradt keret és a sűrű menü miatt biztosan felforgatott csapattal vágnak majd neki a vasárnapi találkozónak. A decemberi találkozón gyors torinói kiállítás után aránylag sima dolga volt a farkasoknak. Kb. egy óra játékot követően 3-0 volt az eredmény, amit már csak szépíteni tudtak a bikák. Az elmúlt időszakban a Crotone, Inter és a Samp hármas győzte le a Torot. Masszívak, kár lenne tagadni. Belotti felesleges bemutatnom bárkinek, idén 12 gólnál jár.
A kezdőcsapatokról bár távolabb még a mérkőzés, annyit gondolnak az olasz újságok, hogy Dzeko pihen majd, Pellegrini eltiltott, középen Villar jöhet újra kezdőként. Pontosabban: Lopez – Ibanez, Cristante, Mancini – Bruno Peres, Villar, Veretout, Karsdorp – Miki, Mayoral, Pedro. Meglátjuk. A túloldalon is egy becslés: Milinkovic-Savic; Izzo, Bremer, Buongiorno; Vojvoda, Rincon, Mandragora, Verdi, Ansaldi; Sanabria, Belotti.
Nem tudom mennyire érdemes a riválisokkal foglalkozni a BL helyekért vívott harc kapcsán, de azért fél szemmel mégis nézzük meg. A Lazio esetén testvérharc jön, (Benevento) utána pedig a Napoli következik. A Napoli a Lazio előtt az Interrel meccsel, míg az Atalanta egy Juventus elleni rangadó után az AS Romával küzd majd. Magyarul egy optimális eredménysor esetén bőven csökkenthető lenne a top 4-gyel szemben kialakult hátrány. De ezzel majd a végeredmények ismeretében elég lesz foglalkozni.
Vasárnap Torinóban, 18.00-tól indul a bajnoki, a játékvezető Massa lesz, a közvetítés pedig most a DigiSport1-re került. Bízom benne, hogy Fortuna továbbra is Fonseca farzsebében bujkál és megyünk tovább ezen a megkezdett úton, kikalapálva valamit ebből a „rettenetesre” sikeredett szezonból! Hajrá!