Sokáig gondolkodtam ( két perc), hogy vajon milyen címet kéne adnom ennek a jackpot posztnak amit megnyertem. Eszembe jutott Madách Imre, ” Ember küzdj, és bízva bízzál”, Bob Marley „Get up, stand up”, aztán rájöttem, hogy kinek játsszam meg magam…
Tegnap este tényleg ráléptünk arra az útra, hogy világszinten ” mindenki második kedvenc csapata legyünk „, ahogy azt a mi „Dzsimink” megálmodta…..
Előre szólok, aki Elemzésre számít az már klikkelhet is tovább a P…hub. lalala-ra, A szakmai részét majd Legris megírja,
mondom megírja….
mert itt most örömóda lesz!
Négy között a Roma, ahogy azt már minden valamire való szurkoló tudja, ( New members welcome !)
„Mindenki második kedvenc klubja” ismét megcsinálta a csodát, amire most már világszinten felkapják a fejüket a futball szerelmesei! Nem volt szó szerencséről, nem volt szó birózásról, csak szimplán fociról, amiben tegnap „mindenki második kedvenc klubja” lenullázta Katalónia büszkeségét, mint Vigya, és Pénztáros Lőrinc az ellenzéket és ezzel a teljesítménnyel olyan magaslatokba emelkedett, ahonnan már nem lehet nagyot esni.
” Most mindenki hagyjon békén….”
3 perc. Ennyi jutott tegnap a Barcelonának tegnap Taljánföldön. A mérkőzést végig a Roma dominálta, na de hogyan!
A találkozó alatt végig az járt a fejemben, hogy kik ezek? Melyik meccs ez? Ébren vagyok, vagy álmodom ezt az egészet?
Ez a mérkőzés nem az egyéni teljesítményekről szólt, hanem csapatjátékról. Olyan csapatjátékról amit én ettől a brigádtól talán még életemben nem láttam…
3 gól. Ennyire volt szükség, ahhoz, hogy a Roma továbbjusson. 3 gól, ennyit rúgott mindenki második kedvenc klubja, mert ennyi kellett csak.
Továbbjutottunk és kész! Bocsássatok meg, de többre nem futja jelenleg, mert még mindig „idegállapotba” vagyok, így inkább szóljon a nóta helyettem.
Érdemes meghallgatni, az első percet mindenképpen !
Forza Roma!