Komoly válságban sikerült a Roma-nak végre újra nyernie, idegenben egy kiesőjelölt csapat ellen, egy félidőnyi emberhátrány után. Nagyon jól jött végre ez a kis felzárkózás, például a Crotone otthonában tovább bukdácsóló Interre, de még fontosabb volt talán a csapat hangulatának.
hatalmas frusztráció szabadult fel a játékosokból a végén!
A meccs egyik legfontosabb újítása Di Francesco részéről, a sok helyen, sokak által áhított 4-2-3-1 alkalmazása volt. Gyakorlatilag egyből érződött a különbség: Dzeko több támogatást kapott, de a legnagyobb javulást Nainggolan mutatta aki végre megint számára megfelelő pozícióban játszhatott, nálam ez dobott a legtöbbet a támadójátékon. Meg persze Cengiz Ünder aki sok biztató szereplés és kihagyott helyzet után végre megszerezte az első gólját az olasz bajnokságban.
Egy nagyon szépen és pontosan eltalált lövéssel szerezte meg első találatát a török ígéret.
Ezután a félidőben a Roma uralta a játékot, a Verona védelme nem volt túl magabiztos, gyakran csak szabálytalanul tudták megállítani a vendégeket, de azt is hozzá kell tenni, hogy korántsem volt annyira átütő a támadójátékunk, vagy a különbség a két csapat között mint amennyire ez indokolt lett volna. Volt pár veszélyes beadás, tizenhatoson belül pattogó labda, még egy „bezzeg minket egy ilyennél szívattak a VAR-ral” szitu és úgy általában egy csomó hanyagul megítélt bírói döntés.
Nagyon örülnék ha temetnénk egy időre a 4-3-3-t vagy legalábbis rendszeresen változtatnánk a hadrenden.
A második félidő is pont a hanyag bírói döntésekkel kezdődött, egy Kolarov szabálytalanság elhibázása után az ellenfél vezetőedzőjét küldték el, majd egy elvesztett labda után Pellegrini egy – azért a standardnél durvább – taktikai szabálytalanság után kapott egy elég erős pirosat. Itt kezdhetett aggódni mindenki, hogy ennek a meccsnek megint csúnya vége lesz, de őszintén szólva én nem nagyon aggódtam. A Verona támadószekciója nem túl félelemkeltő, és a védelmünk szerencsére jól helytállt. A jobboldal ingatag volt ahogy már megszokhattuk, de Gerson beállásával szerintem az is stabilabb lett, hatalmas változáson ment keresztül a brazil, kíváncsi vagyok mi lesz belőle.
A védelem két oszlopa.
Az egész biztos védelem mellett, bár hanyagoltuk a támadásokat, volt Dzeko-nak egy meccslabdája, és aztán Defrel kontrájából a lépni alig bíró Strootman nem tudta kihozni a második gólt. Összességében nem volt szép meccs, de az elmúlt 2 hónapot tekintve egy nagyon mély hullámvölgy végét látom benne. Nagyon beszédes volt meccs után Manolas, Florenzi és a játékosok reakciója, reméljük komoly löketet ad majd ez a találkozó és egy jó tavasszal elérünk a 3.-4. helyek közül az egyikre valamint a BL-ben is okozhatunk még meglepetést.