Egy kemény, brusztolós mérkőzésen sikerült ismét hozni a három pontot csapatunknak, bár a hétközi Sampdoria elleni mészárlás után valószinűleg a nem ilyen soványka győzelemre számitottunk….
Massimo Rastelli a Cagliari mestere egy igen csak massziv csapatot küldött pályára erre a mérkőzésre, ami javarészt a védekezésben mutatott (majdnem) maradandót.
A szárdok játékán egészen a 3. perc végéig az látszott, hogy Ők bizony ide nyerni érkeztek, de ezek a remények hamar szertefoszlottak a fejekben…Pár perc játék után Roma fokozatosan átvette az irányitást, és az első félidőben szinte felborult a pálya. A Roma küzdött, harcolt, de a Cagliari bebetonozta magát a kapuja elé, és hol a védők vágták ki a labdát, hol pedig Rafael kapus mentette meg a őket a bekapott góltól. Támadásban abszolút meddő volt a szárd csapat, eleve már a labdatartási kisérleteik a középpályán elhaltak, de még ha hébe-hóba át is keveredtek valahogy a hazai csapat térfelére, akkor a felettébb magabiztos M-F-R védőhármas csapott rendet az arra kóricáló vendég csatárok között. Szegény ex-romai, (Genoa, Juventus, Atalanta, Milan, Carpi, Sampdoria stb, stb….) Borriello felettébb egyedül érezhette magát a kapunk előtt, igy néhány halovány kisérletnél nem is futotta többre neki.
Az első félidő gól nélkül zárult, a szünetben pedig tar mesterünkre hárult a feladat, hogy kitaláljon valamit a szárd retesz feltörésére.
A második játékrész is az elsőhöz hasonló forgatókönyv szerint indult, Borisnak volt ismét egy nyúlfarknyi esélye a gólszerzésre, de a lövése elsuhant a kapu mellett. Innentől ismét a hazai csapat irányitotta a mérkőzést, és az 55. percben egy Dzekó góllal végre sikerült életet lehelni a már-már unalomba fulladó találkozóba…..
A pontszerzés elérése érdekében a szárd csapatnak fel kellett volna adni a sündisznó üzemmódot, ami máris kedvezőbb feltételeket biztositott egy látványosabb mérkőzésnek, az enyhén fellazultabb védelem már több teret adott a romai támadások pontosabb véghezviteléhez, de sajnos egy Dzekó lesgólnál, és kapufánál többre már nem futotta fiainktól…. Mindegy, dráma nincsen, 3 pont van. A védelmünk mindenképpen piros pontot érdemel a kupát is ideszámolva már a negyedik meccsét hozza le kapott gól nélkül, persze a fanyalgók mondhatnák, hogy egyik meccs sem volt rangadó, de azért Genovában ahol végbéléknek háromszor csúszott csontig Lucille, mi onnan is kapott gól nélkül távoztunk….
Lucille…..
Nem is érdemes erre a mérkőzésre több szót fecsérelni, a soron következő bajnokink épp a kupában ellenünk 4-0-ra szopó Sampdoria otthonában lesz, akiket vélhtően fűt a visszavágás vágya, ami már fél garancia egy ennél lényegesebben látványossabb találkozóra….
Végezetül egy szivmelengető statisztikai adat. A szárd csapatnak nulla, azaz pontosabban 0 kaput eltaláló lövésre futotta az egész mérkőzés alatt…
Forza Roma!