Megébredvén a karácsonyi mákos bejgli okozta kábulatból, ideje billentyűzetet ragadni, hogy összegzés alá vonjuk az év (római szempontból) utolsó mérkőzését. Mint az már köztudott kedvenceink győzelemmel búcsúztatták a 2016-os esztendőt, az áldozati szamár bárány szerepkörében ezúttal a Chievo csapata tetszelgett.
A rubentus ellen elszenvedett vereség után mindenképpen illő lett volna egy szép eredménnyel, és játékkal megörvendeztetni karácsony közeledtével a romanista érzelmű szurkolókat, amit minden kétséget kizárólag sikerült is megvalósítani csapatunknak. Na de kezdjük az elején!
A középmezőnyben tanyázó Chievo relative jó formában (1 döntetlen, 2 győzelem) érkezett vizitre a fővárosba, de feltételezhetően még a legelvakultabb veronai ultrák sem gondolták komolyan, hogy az Olimpicóban számukra bármilyen babér is teremhet, és nem is álltak messze a valóságtól… A meccs nagy részében a Roma szinte egy kapuzott, játékosaink sorra baszták el dolgozták ki a kihagyhatatlanabbnál-kihagyhatatlanabb (de szép is a magyar nyelv) helyzeteket, de mint ahogy az lenni szokott, a vezetést az ellenfél szerezte meg szinte a semmiből. A 37. percben Izco beívelésére Jonathan de Guzman érkezett, aki senkitől sem zavartatva bólintott a hálóba 0-1…
A védelem, (Bruno Peres) ismét nem állt a helyzet magaslatán, és amint azt már pár bejegyzéssel ezelőtt is említettem, ez az a csapatrész ahol az idei év elfog menni… Érdekes, hogy a játékosok egyénenként helyenként elegáns, (Manolas, Fazio) és kiemelkedő (Rüdiger) teljesítményre képesek, de csapatrészként rendre kapitulálnak . Vajon mi lehet ennek az oka? Nem beszélni Olasz?
Na de a bekapott gól nem ingatta meg fiaink győzelembe vetett hitét, és még az első félidő vége előtt El Shaarawy (Pjanic who?) csodálatos szabadrúgásából sikerült egalizálni az eredményt.
A második félidőben a Roma tovább presszionálva a veronai kis csapatot hamar meg is szerezte a vezetést. Ismét a fiatal olasz játékos próbálta bizonyítani tar mesterünknek, hogy nincs itt szükség senkire sem Salah pótlására, és 4 ember között cikázva dolgozott ki helyzetet, amit végül a jól helyezkedő hórihorgas bosnyák csatárunk kotort a kapuba.
„Kis gól is gól”
Ezen a ponton a mérkőzés érdemi része le is lett tudva, a Chievo beletörődött a sorsába, a farkasok pedig kárpótolva szurkolóit a torinói fiaskó után továbbra is erőltette a szép játékot, ami ismét a befejezéseknél halt el…
A slusszpoén a mérkőzés végére maradt, a Roma ismét jogos büntetőhöz jutott, amit Perotti a lassan védjegyéve váló sétálós módszerével értékesített.
A végeredmény 3-1. Szép játékot, és magabiztos Rómát láthattunk a pályán, ami egy pozitív jövőképet vizionált a 2017-es esztendőre.
Az újévre tekintvén nagy jósolgatásakba nem bocsátkoznék, a bajnoki cím ismét távolodóban, és magunkat ismerve az UEFA kupa elhódítására sem látok reális esély, szóval én a kopasz helyében rágyúrnék az Olasz kupára megszerezve számunkra oly ékesen csillogó ezüst csillagocskát a klub 90. születésnapjára !
Forza Roma!