Nem vagyunk rutinos európai kupa döntős szurkolók, bizonyára senkinek sem könnyű feldolgozni ezt a vereséget, nekem sem az. Egyrészt az előzetes várakozások miatt, másrészt amiatt, hogy ilyen kevésen múlt, de belejátszik a meccs utáni balhétömeg, illetve az is, hogy most a kétszer kettő józanságaként hull ránk az igazság. Ilyen hangulatban várjuk a szezon utolsó meccsét, ahol eldől, hogy jövőre indulhatunk-e az Európa Ligában.

Mourinho olyan kezdőt tett fel a pályára, ami azt mutatta, hogy amíg Dybalában van szusz, addig támadni akarunk, és gólt akarunk szerezni. Nem teljesen megszokott talán ez a fajta kockázatvállalás tőle, de nem lehet azt mondani, hogy ne jött volna be, mert az első fél órában magunkhoz képest igen aktívan támadtunk, ami előbb egy Spinazzola helyzetben, majd Dybala klasszis góljában mutatkozott meg. Ezt azonban csak addig tudtuk játszani, amíg Dybala bírta erővel, ő viszont annyira széthajtotta magát – meglepően védekezésben is-, hogy a félidő környékére már látszott, hogy a meccs támadóbb periódusának vége van.

A második félidőben beállt Suso és Lamela is, ami nagyon feljavította a Sevilla szélsőjátékát, és 10 perccel a félidő kezdete után egyenlítettek, miután egy beadásba Mancini ért bele szorongatott helyzetben szerencsétlenül, így öngólt szerezve. Nem írnám teljesen az ő számlájára, az, hogy odáig eljutott a labda, már önmagában gólt jelentett. Innentől kezdve, habár a Roma védekezett, mégis nekünk voltak ziccereink, Belotti előtt, Ibanez és Abraham előtt is. Ettől lesz olyan dühítő a végeredmény, mert ha ők vagy Spinazzola egy kicsit higgadtabbak tudnak maradni, akkor akár meg is nyerhettük volna a meccset. Rendben van, hogy tavaly is játszottunk egy döntőt, de a rutin a Sevilla mellett volt, és ezekben a helyzetekben nagyon látszott.

Volt néhány érdekes, kicsit furcsa aspektusa a meccsnek. Egyrészt Mourinho cseréi. Onnantól kezdve, hogy behozta Abraham helyére Belottit, egyértelművé vált, hogy a tizenegyesekre megyünk. Akkor viszont miért cserélte le Pellegrinit – aki egyébként igencsak halvány volt az egész meccsen -, aki Dybala mellett a legjobb tizenegyeslövőnk? Elhiszem, hogy fáradt volt, de már a hosszabbítások vége felé voltunk. Kérdéses, hogy El Shaarawy, aki jóformán az egyetlen olyan támadónk volt tavasszal, akiben volt spontaneitás, és gólveszély, miért csak a 106. percben állt be? Miért azok lőtték a tizenegyeseket, akik? Sajnos azt lehetett tudni, hogy a Romának nincsenek túl jó tizenegyeslövői, de Mancini és Ibanez ennyire korán, egymás után hogy lettek kijelölve büntetőrúgónak?

A játékvezetés is botrányos volt, szerintem nem kaptunk meg egy tizenegyest, és Lamelát ki kellett volna állítani, de azt is el kell ismerni, hogy Smalling lökése is legalábbis véleményes volt a túloldalon. Viszont ez a maratoni hosszabbítás sorozat, az, hogy ennyire mindent engedett Taylor a mezőnyben, ami miatt teljesen ki is csúszott a meccs a kezéből, illetve Patricio védése után a visszafújás a botrány kategóriájába sorolható. Ennek ellenére is azt gondolom, hogy vállalhatatlan, hogy utána a repülőtéren is dobálták őt, és veszélybe került a testi épsége is. Emellett Mourinho fucking disgrace kiabálása is már túlzás. Talán azt mondanám, hogy a döntő után belefér, de egész álló szezonban azt láttuk, hogy valakit elküldtek a kispadunkról. Salvatore Foti nevét azért tudom, mert vagy őt állították ki a padról, vagy ő ült a padon az előzőleg kiállított Mourinho helyett. Az egész szezonban mindig ment a hisztéria és a vergődés a játékvezetők miatt, és ez már nagyon unalmas és kontraproduktív.

Érdekes lesz a következő időszak, hogy ki megy, ki marad. Mourinho állítólag marad. Hogy ez jó vagy rossz hír, azt mindenki egyénileg eldönti, én azt gondolom, hogy Mourinhóval nem lehet hosszútávon csapatot építeni. Eleve az a modell, ahol attól kell félni, hogy ha ő lelép megy vele a fél kezdő, az egy fenntarthatatlan, hosszú távon működésképtelen tákolmány. Arról ne is beszéljünk, hogy most jön a legendás harmadik szezon. Vannak érdemei, az Európa Ligában abszolút kihozta a maximum fölöttit is a csapatból, miatta járnak ennyien Roma meccsre, és tényleg férfit faragott az anyátlan fiúkból, valamint ez az első Roma Capello óta, amelyik tud védekezni. Viszont minden olyan meccsen bajban leszünk, ahol támadni kellene, és így bajnokságban nem lehet teljesíteni.

A keretből valószínűleg távozni fog Wijnaldum, aki tragikus szezonon van túl a legelejétől fogva. Reméljük, a jövőben sikeresebb lesz, de sajnos nálunk nem fog meglátszani a hiánya. Azt írják, hogy Abrahamnek is kifelé vezet az útja, és ez után a szezon után abszolút ezt is tartanám a legjobb megoldásnak. Ha választanom kellene, hogy Belotti vagy Abraham maradjon jövőre is, akkor ezerszer Belotti, és ezzel mindent elmondtam. Dybala minden bizonnyal kap egy új szerződést, amiben már nem lesz benne a kivásárlási ára, aminek értelmében egy zacskó Nógrádi Ropogósért vihetik el tőlünk, amit nekünk kipeckelt szemekkel kell végignézni. Ez mindenképpen nagyon jó hír. Az érkezők oldalán Ndicka és Aouar már 90%-ig biztosnak mondható, és legújabban Tielemans-t emlegetik a középpályára szintén ingyen. Idén is ebben bízhatunk, esetleg az Abrahamért kapott pénzt költhetjük még el az FFP miatt.

Amit fájó beismerni, főleg az idény elején képzeltekhez képest, ez a Roma nem egy erős csapat, nem egy erős keret, és jövőre a BL-ben igazából nincsen semmi keresnivalónk még. Minden poszton erősítésre szorulunk, kapustól a csatárig, és ez még csak a kezdőre igaz, ahhoz pedig, hogy legalább eséllyel induljunk a BL helyekért, a kispadot is meg kell erősíteni. Fájó szembe nézni azzal, hogy hol van a helyünk a táplálékláncban, és ez annak ellenére is így van, hogy az Európa Ligában döntőt játszottunk.

Így állunk most, amikor a Spezia elleni vasárnapi utolsó fordulóra készülünk. A Juventus Udinében fog játszani, és ha ők nyernek, mi meg nem, akkor jövőre mehetünk a balettbe ugrálni, minden más esetben a jobb egymás elleni eredménynek köszönhetően ők szerzik meg a Konferencia Ligát érő helyet, mi pedig az EL helyet. A Spezia kiesése matematikailag lehetséges, ám igen valószínűtlen, ehhez a Veronának a Milan ellen több pontot kellene szereznie, mint amennyit a Spezia szerez ellenünk. Nem lehetetlen, tehát oda kell figyelni. Valószínűleg kezdeni fog Belotti, Bove, Zalewski is, Dybalát nem tartom valószínűnek azok után, ahogy elfáradt csütörtökön.

Itt van tehát vége a szezonnak, de ez a meccs még nagyon nem mindegy nekünk. Izgalmas nyár elé nézünk, és egy nagyon hosszú, hullámvölgyekkel és hegyekkel teli évet zárunk le. Bizonyítványt majd a bajnokság vége után osztunk a szokásos módon, de azt gondolom, hogy senki sem lehet egyértelműen elégedett, ám elégedetlen sem.