Túlzás nélkül állíthatjuk, nem mindennapi győzelmet arattunk Bergamóban. Semmi jóra nem számíthattunk az Atalanta ellen, ennek ellenére a forduló legnagyobb meglepetésével 4-1-re győztünk, ezzel még látótávolságon belül maradtunk az éllovas négyeshez képest. Holnap pedig a Sampdoriát fogadjuk.
Egyáltalán semmilyen bizakodásra okot adó tényező nem szólt amellett, hogy itt nekünk bármilyen babér teremni fog. Az Atalanta egy jó formában lévő csapat, 10 meccse veretlen volt a Serie A-ban, ez idő alatt legyőzték a Napolit és a Juventus-t is. Gosens-en kívül a teljes keret rendelkezésére állt Gasperininek, számíthatott az eltiltásból visszatérő Malinovszkijra, és a Verona ellen még pihentetni is tudott kulcsjátékosokat, mint például Ilicsicset és Zapatát. Bergamóban egyébként sem gyakran tud nyerni a Roma, az elmúlt 10 évben ez volt a negyedik alkalom, de általában véve legutoljára az Atalantát Di Francesco első meccsén vertük meg Kolarov szabadrúgásgóljával, amit a sorfal alatt gurított el.
A héten még az sem volt biztos, hogy nálunk Zaniolo, Smalling és Ibanez kezdeni tudnak-e, ami igen meghatározónak bizonyult végül. Mindhárman kitűnően teljesítettek. Zaniolo 2020 júliusa után volt ismét eredményes, ami külön öröm, mert meccsről meccsre egyre jobban látszódott rajta az a frusztráció, amit ez okozott nála. Abrahammel egészen jól megértik egymást elöl, mindketten agresszív támadók, akik szeretik lendületből, erőből megoldani a dolgokat, így jól érzik a másikat a pályán. Óriási plusz pont, hogy a korai sárga lapja után nem állíttatta ki magát Zaniolo, pedig ott lógott a levegőben.
Már az első percben megszerezte Abraham egy rá jellemző harcias csetlés-botlás után a vezetést, ami rányomta a bélyegét a meccsre. Ezzel együtt is, Mourinho taktikája tökéletesen működött, az Atalanta egy nagyobb helyzettel hozta le a meccset. A Roma rendkívül fegyelmezetten védekezett, teljesen átadta a labdát az Atalantának, akik a 71%-os labdabirtoklás mellett sem tudtak veszélyesek lenni, amikor pedig sikerült kaput találni, akkor Patricio a helyén volt. A leglátványosabb Smalling játéka volt, aki szó szerint zsebre vágta Zapatát, elképesztő nagy tanár volt. Emellett a harmadik gólunkat is ő szerezte, ami igazán fontos pillanatban érkezett, mert Malinovszkij beállítása után kezdett éledezni az Atalanta, de Smalling góljával teljesen letörtük a lelkesedésüket. A les gólról szerintem nem is érdemes vitatkozni, Gasperini ha lehiggad, utólag bánni fogja, hogy ennyire ragaszkodik a témához.
Smalling mellett viszont kiemelném Mancinit és Ibanezt is, Mancini volt talán a legkevésbé észrevehető a három védőnk közül, mert az Atalanta legfőképp Ilicic, majd Malinovszkij oldalán támadot, de ennek ellenére összehozott 4 megelőző szerelést, 4 tisztázást és 5 szerelést, ami a csapatban és a meccsen is a legtöbb. Ibanez és Vina a bal oldalunkok összesen 2 szerelést, 7 interceptiont és 12 tisztázást hajtottak végre, hiába próbálkozott leszegett fejjel az ő oldalukon az Atalanta, mindig falnak ütköztek.
19 hónapja nem nyert a Roma top 5-ös csapat ellen, ahogy Mourinho mondta a meccs utáni sajtótájékoztatón, most már mondhatjuk, hogy 20 perce nem nyertünk top 5-ös csapat ellen. Nagyon magabiztosan készült az Atalanta ellen, és el kell ismerni, hogy tökéletesen összerakta a Roma védekezését. Egy ilyen játszó csapat ellen nagyon jól működött, hogy beállunk mélyen védekezni, aztán gyors kontrákból veszélyeztetünk. Ennek kedvezett, hogy hamar megszereztük a vezetést, és az Atalanta már a második percben sem ért rá focizgatni, de én azt gondolom, hogy ezt a meccset semmilyen körülmények között nem nyerhették volna meg a bergamóiak, Mourinho ezt tökéletesen kivitelezte.
Holnap már a Sampdoriát fogadjuk, akiktől legutóbb 2-0-ra kaptunk ki még a zárt kapus időkben. Talán nem túlzás azt mondani, hogy igazi Serie A esszencia a csapat, főleg a támadóikat illetően, Candrevával, Gabbiadinivel, Caputóval, Quagliarellával. Az utóbbi időben tűrhető formában vannak, egy derbi győzelem után meg tudták verni a Torinót, legutóbb pedig a Veneziával ikszeltek, amire emeljük a kalapunkat.
Ami a legfőbb nehézséget okozza, az az, hogy a Sampdoria egyáltalán nem szeret sokat bíbelődni a labdával, márpedig a Romának nem áll jól, ha mélyen védekező csapatot kell feltörni. Védekezésben legfőképpen Candrevára kell majd figyelni, aki reneszánszát éli, 6 gólnál és 5 gólpassznál tart idén, ráadásul szép nagy dugókat ragaszt, jó lenne megúszni a híresen romanista veterán találatát.
Az Atalanta elleni győzelmünk tiszteletet parancsoló, és alighanem másképp áll ehhez a meccshez ez után D’Aversa csapata is. Karácsonyra nagyon szép ajándék lenne három győzelemmel búcsúztatni az évet, hiszen jövőre már jön a Milan és a Juventus. Jó hír azonban, hogy lassan visszatér Pellegrini és El Shaarawy is. Addig is azonban holnap venni kell az év utolsó akadályát, mi pedig végre jó hangulatban szurkolhatunk a csapatunknak.