A foci folyamatosan változik, maga a játék a pályán, az edzések és az azt kiszolgáló komplexumok a háttérben, a stadionok amiben játsszák a játékot, kezdve a gyep technológiájától a vizuális eligazító jeleken át a tájékoztató hangrendszerekig. Hatalmas üzletről és rengeteg pénzről van szó, hiszen változó mértékben, de globálisan akár négy milliárd embert is megmozgat ez a sportág, így ennek az irányításában és rendezésében résztvevő egyesületek és szervezetek is nagy fejlődésen, sok változáson mentek keresztül. Az, hogy a jövőben ez hova vezet, folyamatosan fel-felkapott téma, főleg az európai szuperbajnokság intézménye az, ami rendszerint felmerül. Ez egy igen izgalmas téma aminek rengeteg vesztese és talán kevesebb, de nagy nyertese lenne és az eddig ismert európai foci végét jelentené. A nagy kérdés, hogy a szurkolók számára milyen lenne a változás, összesített, globális szinten vajon pozitív lenne-e a mérleg? Ezt talán senki sem tudja, ezért csak toporgás és apró lépkedés történik ennek irányába és ekörül.

Ebben a posztban megkísérelem ennek az új ligának a struktúráját és lehetséges hatásait, céljait bemutatni. Nem csak a Roma, de általánosságban (magyar) focikedvelő szemszögből is.

Az ideológia

Kezdjük egy általános áttekintéssel és marketingszöveggel, nézzük mit mond a beszédes nevű „all you need to know” az UEFA részéről. Amellett, hogy leírják, hogy hogyan is fog működni a liga (amit mindjárt kifejtek én is) a fő üzenet, hogy ezzel az UEFA klubversenyei inklúzívabbak lesznek mint valaha, több liga több csapata több nemzetközi meccset játszhat majd. 34 bajnokság csapata fog garantáltan szerepelni valamelyik sorozatban, mindegyik bajnokság hozzáfér az összes kiíráshoz és legrosszabb esetben is nagyjából ennyi bajnokcsapat fog egymással megküzdeni, elosztva az egyes ligák között. Az új liga győztese nem a BL-be hanem a picit átalakuló EL csoportkörbe kap majd belépőt. Jól hangzik? Persze, kíváncsian vártam is mi lesz, hiszen az elmúlt két évben is jó élmény volt hétköznap munka után élőben megnézni egy-egy európai meccset és még aznap este hazabicajozni, nem pedig órákat utazni emiatt. Ráadásul ilyen ígéretekkel azt várná az ember, hogy még több nagy csapat érkezik majd Magyarországra vagy a környékére tétmeccseket játszani, akár két-három nagy kupasorozat keretei között. Aztán amióta kijöttek a részletek az új ligáról már inkább vegyes érzelmekkel várom a 2021 nyarát amikor elindul minimum 3 éves tesztútjára az új sorozat.

Nemzetközi (rossz) példa alapján

Az UEFA már korábban is egészen jelentősen bővítette meccseinek kínálatát egy új sorozattal, akkor a nemzetközi barátságos meccsek intézményét igyekeztek eltüntetni a Nemzetek Ligája nevezetű izével, ami nem gondolnám, hogy túl nagy siker lett. Magyarországon például az MLSZ még a koronavírus miatt harmadolt kapacitással üzemelő (aztán végül valójában teljesen üres) Puskás Arénába is olyan árukapcsolással próbálta bevonzani az NL meccsekre az Izland elleni pótselejtező iránt érdeklődőket, hogy még a GVH-nál is belepirultak. Annak ellenére, hogy abban a sorozatban egész komoly ellenfelek ellen nyerte a válogatott a csoportját és feljutott a legjobbak közé, nem nagyon érdekelte a hazai, általában sikerre látványosan éhes közönséget (lásd: körúti össznépi buli egy EB csoport döntetlen után). Mi lehetett ennek az oka? Véleményem szerint az, hogy korábban tét nélküli meccseket az európai fociban nem lehet érdekessé tenni egy tollvonással. Egyrészt a komoly tradíciók miatt, de természetesen az, hogy valamit régóta csinálunk, nem jelenti automatikusan azt, hogy valami jó, tehát lehetett volna fejleszteni, de az ahogy hozzányúltak az egészhez, azt mutatja számomra, hogy az UEFA teljesen elengedte a kapcsolatot a végső fogyasztóival, a meccsek nézőivel. Igyekszik úgy lavírozni, hogy maximalizálja a bevételét (ergo több és több és több és ha lehet még pár meccs) a közvetlen fogyasztói oldalán (TV-s jogdíjak, szponzori szerződések, na meg persze „nem hivatalos egyéni bevételek” Blatter után szabadon) de közben ne haragítsa magára azokat a résztvevőket akik a legnagyobb sztárokat adják és már így is a túlterheltségre panaszkodnak. Az NL esetében a nagyobb válogatottak mellett ugyanúgy beleszólhatnak ebbe a legtöbb embert megmozgató játékosok játékjogát teljes autópályaszakaszok áráért birtokló sztárklubok, akik természetesen hozzánk hasonlóan nem örülnek ha legjobb játékosaik a szezon közepén random válogatott haknizásokról jönnek haza sérülten. Miért mondom, hogy elvesztette a kapcsolatot a fogyasztókkal? Akkor felteszek pár kérdést: Mi a végső célja a Nemzetek Ligájának? Mit kap a nyertes? Van egyáltalán nyertes vagy csak az EB-VB selejtezők kiegészítésére szolgál?

Elárulom van kupa és van végső nyertes, de azt, hogy oda pontosan ki jut, vagy ki nyerte az előző kiírást (bizony, már a második megy! Vagy már vége annak is?) ezeket már nem tudom és annyira érdekel, hogy még egy Google keresést sem ér meg. Tehát úgy látom, hogy a Nemzetek Ligája még a hardcore rajongók szemében sem lett egy érdekes, említésre méltó dolog, nemhogy az egyébként hatalmas tömegeket jelentő laikusok számára. Ezen pedig az sem változtat nagyot ha az utolsó pár csoportmeccs előtt az NSO „matematikusai” lehozzák egy cikkben, hogy „nagyon fontos a holnapi meccs, mert ha Vilniusban legalább két góllal nyer a magyar válogatott és közben a lengyelek maximum döntetlent játszanak Dániával akkor lehet esélyünk nagyobb eséllyel pótselejtezőt játszani majd 2 év múlva a VB kijutásért, persze csak akkor ha a cseh válogatott nem tesz csodát a Wembley-ben mert akkor igazából ki is kaphatunk a litvánoktól, akkor sem történik semmi.” Érdekelne a meccs? Engem egyik sem, pedig az UEFA célja az, hogy érdekeljen mind a 3 említett meccs, azonban szerintem lassan ezekkel a túlkomplikációkkal többet vesznek el pl a rendes EB/VB selejtezőktől amik valaha még egész érthető rendszerben működtek és valós téttel bírtak, mint amennyit önmagukban hozzáadnak.

A ligák 2021 szeptembertől

Miért hoztam fel ezt az egészet? Mert most pontosan ebbe az irányba rúgtak egyet a nemzetközi klubversenyeken is. Nem hiszitek el? Nézzétek meg az alábbi ábrát amit az „all you need to know” cikkbe belelinkeltek:

Megpróbálom azonban egy kicsit bemutatni a fő változásokat, menjünk balról jobbra. A BL az szinte érintetlen marad, a pár évvel ezelőtti, „nagy bajnokságoknak jár a garantált 4 hely” elv megmarad és a többség bajnoka továbbra is megy majd 4 környi oda-vissza selejtezőt ha be akar jutni. Aztán jön a legfurcsább része az egésznek: az eddigi EL selejtező, amiben több száz csapat szerepelt, szinte üresnek tűnik. Ahogy fentebb említettem, ráadásul a harmadik körrel kezdődik és önmagába az EL-be alig fog kvalifikálni pár csapat, hanem a BL-ből kizuhanók mentőöve lesz. Egyébként fontos változás még, hogy a korábbi 48-ról 32-re változik majd az EL résztvevők száma. Az összesített változás így a 32-48 helyett 32-32-32 lett, tehát +16 klub az őszi időszakban. Egy másik változás, hogy az EL csoportelsők nem játszanak a „legjobb 32 között” (értelemszerűen hiszen kevesebb lett a csoport így nem jönne ki a 32 csapat) viszont a BL csoportkör harmadik csapatok fognak játszani egy meccset az EL 16-ba jutásért az EL csoport másodikokkal. Bár itt is a BL csapatok korábbihoz képest is erőteljesebb preferenciája figyelhető meg, ez legalább motiválja majd a csapatokat az első hely megszerzésére. Viszont megint lesz egy forduló amit az UEFA rendszereinek felesleges komplikációi szülnek úgyhogy kíváncsi vagyok milyen nevet erőltetnek majd ki neki, vagy majd lesz két nyolcaddöntő mint vacsora a hobbitoknál.

Végül pedig eljutunk az egyébként teljesen semmilyen névvel bíró konferencia ligáig, (jó mondjuk hogy neveznénk? a bajnokok ligájának még van identitása, annak ellenére, hogy jó részét elvesztette már. Az Európa Liga is igazából olyan ígéretekkel operál amiket csak földrajzilag tudnak kikezdeni egyes kazah, örmény, török és izraeli résztvevők) Legalább arra figyeltek volna, hogy legyen valami jó rövidítése, bár az angol UECL talán kellően zavaros ahhoz, hogy clickbait címek születhessenek belőle, minthogy „Ez a UECL csapatkapitány szenvedett brutális sérülést – VIDEÓ” és társaik) Ez igazából a korábbi EL szerepét hivatott átvenni,. Ha megnézzük a selejtező struktúráját nagyjából ugyanaz mint volt az EL esetén (Magyarország egyébként most 28. a koefficiens listán, így mind a három csapat szerencsére a meg fog úszni egy selejtező kört, ez legalább jó hír, itthonra nézve.) Ezt BL-szerű csoportkör és kieséses meccsek fogják követni, tehát semmi extra. Ahogy korábban, most is megy majd a selejtezők során a „kikaptam de bejutottam” jellegű mozgás, szóval aki kiesik a BL selejtezőből az megy vagy az EL vagy az ECL selejtezőbe és akár az EL-ből a konferenciába is lehet jutni. Tiszta mi? Azért nem ilyen egyszerű! Meg vannak különböztetve még a bajnoki és „liga” utak, ami az UEFA frappáns válasza volt arra, hogy „mitől bajnokok ligája amikor a résztvevők több mint a fele nem is bajnok?” Mi ennek a következménye? Olyan csodás lehetőségek, hogy (jelenlegi állás szerint) a skót és a dán bajnok nyáron 4 vereséggel sikeresen (és biztosan) bejuthat a harmadik számú liga csoportkörébe! Meg az is, hogy a portugál liga az első olyan a listában ahol lehetséges egyáltalán, hogy egyetlen csapatuk ne jusson be valamelyik csoportkörbe, míg ugye a lejjebb sorolt bajnokságok nagyon hasonló procedúrán kell, hogy átszenvedjék magukat a kvalifikációkhoz mint eddig. Idősávok tekintetében továbbra is a BL viszi a kedd-szerdát a két másik meg a csütörtöki időpontokat kapja, és ezzel térnék át arra, hogy mit is jelent ez a konferencia liga az európai foci számára, mert már ez is elég jól leképezi, hogy alsó hangon négyszer olyan fontos az UEFA számára a BL mint a másik kettő bármelyike.

Mi valósul meg az ideológiákból?

Nézzük még egyszer mit mondott a bejelentésnél az UEFA elnöke, Ceferin: az új verseny inklúzívabbá teszi az UEFA versenyeit mint valaha, több meccs lesz több klub és liga számára a csoportkörben. Nos ebből a több meccs az kétségkívül megvalósul, lehet vitatkozni, hogy ez most jó dolog-e és mivel +16 csapat indul majd, így az is egyértelmű, hogy ők is és a résztvevő országok száma is magasabb lesz a csoportkör során, de az inkluzivitással már erősen vitatkoznék. Ha valami, akkor inkább a szegregáció jut eszembe az új rendszerről, ahol a kisebb, szegényebb piacok csapatai egy kategóriával lejjebb lettek rugdalva, hiszen ahogy mondtam, a többség ugyanazon a több hónapos selejtező-procedúrán megy végig ha kvalifikálni akar, csak egy alacsonyabb ligában. Eközben az EL-t gyakorlatilag egy BL vigaszággá alakították át, egyfajta pufferzónává ami megvédi a menő ligák népszerű csapatait az „inkluzivitásnak” köszönhető egzotikus bejutóktól. Már a csoportkörbe a csapatok kb fele a BL selejtezőkből érkezik és utána még a továbbjutó másodikok is kapnak egy esélyt arra, hogy le legyenek cserélve a BL csapatokra. De hogy egy kicsit látványosabb legyen, vettem a fáradtságot arra aminél az UEFA-nál nem sikerült és 5 perc alatt térképre vittem, hogy ki milyen „közel” kezd a BL csoportkörhöz, ergo mekkora esélye van bejutni oda:

„Mind a három ligához hozzáférése van minden ligának” – szól az ígéret na de ez mennyire igaz? A nemrég bevezetett „preliminary round” (a legeslegkisebbek továbbszívatása: az utolsó négy ligából nehogy már kettő, inkább csak egy jusson be a következő körbe) és az első selejtezőkör vesztesei, (összesen 20 csapat) egyből a konferenciába esik ki, ráadásul ezeknek a szövetségeknek nincsenek jelöltjei az EL-ben (Magyarország is ide tartozik) tehát bár lehet mondani, hogy ha nyernek akkor utána már az EL-be lehet menni, de én mégiscsak azt mondom, hogy rendszerszerűen 40 egymással versenyző szövetség képviselője ki lett zárva a két topligából. A több résztvevő elsősorban az előrébb sorolt ligák csapatai közül jönnek majd ki akik közül korábban ki-ki estek néha páran, de most már sokszor a lehetőségük sincs meg erre. Ellentétben a kevésbé fontos ligák jelöltjeivel, mert ők körről körre kipihent, magasabbra értékelt bajnokokkal kell majd versenybe szálljanak oda-visszavágós rendszerben azért, hogy bejussanak bármelyik európai versenybe.

„Persze minek legyen nemzetközi csapata azoknak a bajnokságoknak akik az előző öt év alapján bénák voltak? Meg úgysem egyik napról a másikra történik a fejlődés, először EL, aztán BL, fő a fokozatosság, ahogy a Fradinál is láthattuk.” Ezekben van igazság és én sem azt gondolom, hogy mindenkit mindenkivel össze kellene ereszteni de a jelenlegi rendszer egyre fojtogatóbban elitista és az elmúlt évek törekvései csakis a korábban kialakult erőviszonyok kőbe vésésére törekszenek, főleg a finanszírozás terén. Tökéletes példa arra, hogy a „szintváltás” és fokozatos felemelkedés nem nagyon létezik a Sevilla. Persze ott van a Red Bull csapatok és akár a Ferencváros amik megmutathatnák, hogy mégis van ilyen de ezek mögött hatalmas pénzügyi beruházások voltak és saját szintjeiken szervezeti fejlesztések is.

„Na de ez sport, minden a pályán dől el, ha valaki megérdemli akkor majd bejut!” Persze, de azért az eléggé egyértelmű, hogy jelentős mértékben pénzkérdés a versenyfoci minősége. A pénz nagyon nagy része pedig pár klub kivételével az UEFA-tól érkezik, látjuk a Roma esetében is mekkora különbség ha megvan a BL indulás és ha nincsen. Ezek a hatalmas bevételek az óriási duzzadt szponzori és közvetítési díjak eredményei, amik egyébként nincsenek „kiegyenlítve”, a visszaosztási rendszer alapján azok kapnak többet akik „értékesebb” piacról érkeznek. Hogy fog ez változni most? Ezt az idősávok felosztásából láthatjuk a legjobban: egy őszi kedd estére 16 csapat 8 meccse jut az európai sportcsatornák képernyőjére, csütörtökön pedig 64 csapat 32 meccséből lesz majd elérhető 1-2-5-6, ki tudja mennyi, de töredéke. Ráadásul az EL lesz leginkább feltöltve bajnokokkal, „előkelőbb” csapatokkal, így azt fogja nagyobb érdeklődés övezni, tehát a konferencia liga még annál is gyengébb szponzorációs és hirdetési felületet jelent majd, pedig már most hatalmas volt a szakadék az EL és a BL között. Az FFP alapján pedig ezt a pénzügyi szakadékot nem nagyon lehet majd áthidalni: kiadásaidat a bevételeidhez köti az UEFA, vagyis csak egy központilag meghatározott mértékben lehet befektetni. A lényeg mindig ugyanaz: ne zaklasd azt a maréknyi nyugat-európai város csapatát akik eddigi fölényüket kihasználva globálisan kizárólagosan akarják szolgáltatni a foci legmagasabb szintjét. Ellenben termelj ki nekik minél jobb játékosokat, akiket aztán pénzügyi kötelességed lesz eladni, különben megbüntetünk. Persze maradhatnának akár helyben is a jó játékosok, de gondoskodunk arról is, hogy még véletlen se legyen vonzó lehetőség bárki tehetséges focista számára helyben maradni, hiszen ki akar minden nyáron selejtezősködni meg aztán konferencia ligázni töredék pénzért amikor mehet csili-vili klubokba, szinte garantált csoportkörért. Nyilván az európai foci ezen szintje teljesen elvesztette már a múltidéző posztokból visszaköszönő lokális jellegét, nem is ezt a visszahozhatatlan romantizált világot sírom vissza, hanem szimplán versenyképességi és egyáltalán „érdekességi” kérdéseket vet fel az egész.

Érdekességi kérdés? Ezzel két síkon lehet probléma: az EL-ben és az ECL-ben majd nézhetjük (továbbra) is, hogy a top bajnokságok ötödik meg hatodik helyezettjei átsétálnak az aktuális ellenfeleiken, majd végül az egészet a BL-ből kiesettek dominálják a végére. Ez azért lehet így, mert osztálykülönbségek vannak egyes csapatok pénzügyi lehetőségei között (míg a BL kompetitív marad, hiszen oda kicsemegézik a top csapatokat) ami önmagában nem kéne, hogy alap legyen hiszen az UEFA osztja újra a bevételek egy jelentős részét, tehát egy EL/ECL csoportkör is lehetne izgalmas ha egyenlőbbek lennének az erőviszonyok. Na de mi történik amikor egy csapat bekerül a legjobbak közé, mint ebben a szezonban a Ferencváros és eljön a pénzügyi Kánaán? Ezt a problémát már többszörösen felvetette az európai ligákat tömörítő szövetség, gyakran az új liga kapcsán is: az UEFA intézkedései negatív hatással vannak a nemzeti bajnokságokra is, hiszen versenytorzító mértékű a különbség a BL és más csapatok finanszírozása között. Lesz értelme azoknak a ligáknak ahol lesz 1-1 stabil csapat amelyik millió eurós igazolásokkal és fizetésekkel operál, míg a többinek meg kell elégedni egy-két nagyságrenddel kisebb tételekkel? Erre egyébként létezik egy alap: 4% megy a „nem résztvevő” klubok számára, a Euro Leagues ezt akarja legalább 8%-ra emelni. Ez az olasz bajnokság szempontjából is releváns, itt is bebetonozódik az a 7-8 csapat amelyik versenyezik a BL helyekért és lassan mindenki más közelebb áll a kieséshez játékerőben mint ezekhez, ami nem túl izgalmas meccseket eredményez véleményem szerint.

Ha visszanézünk egy kicsit a térképre akkor a 3 nagy keleti piac és a gazdag nyugati országok között láthatunk egy „kifehéredett” sávot, szakadékot: vajon véletlen lenne? Nem lehetne százával, fontos adatokat bemutató, hasonlóan kinéző térképet találni akár teljesen más, gazdasági, szociális területeken? Természetesen nem gondolom, hogy kompenzálni kéne az előző évszázad(ok) történelmi hagyatékai miatt az UEFA-nak, de egy olyan szervezetnek amelyik az inkluzivitással dobálózik és nonprofitként tetszeleg, legalább az egyenlő versenyfeltételek biztosítása célja kéne hogy legyen véleményem szerint. Ehelyett folyamatosan azt látjuk, hogy jönnek újabb és újabb módok arra, hogy a leggazdagabbakat, legerősebbeket támogassák, hiszen nélkülük értéktelen lenne a BL, ha dobbantanának egy lényegében azt helyettesítő szuperligába. Ez a hozzáállásuk azonban szerintem hosszú távon kontraproduktív és csak azt segíti elő, hogy buborékként fújja fel pénzzel és kiváltságokkal a folyamatosan követelőző top csapatokat, akiknek látványosan semmi sem elég. Mindig többet akarnak így csak a problémák elodázása, takargatása történik addig amíg egyszer valóban fogják majd magukat és dobbantanak egy külön európai ligába, borítva maguk után mindent.