A Mönchengladbach volt a Roma soronkövetkező ellenfele az Európa Ligában csütörtök kora este. Már a sorsolás előtt úgy gondolhattuk, hogy ez lesz a csoport legnehezebb párosítása, amit mostanra már az is alátámaszt, hogy a németek vezetik a Bundesligát. A mérkőzés aztán eléggé felemásra sikeredett, a végén mégis megfosztva érezhetjük magunkat.

Az előjelek nem voltak kedvezőek, Fonseca dolgát majd egy csapatnyi sérült nehezítette. A két csapat végül így állt ki:

Roma: Pau Lopez; Spinazzola, Fazio, Smalling, Kolarov; Mancini, Veretout; Zaniolo, Pastore, Kluivert; Dzeko

Borussia Mönchengladbach: Sommer; Lainer, Elvedi, Jantsche, Bensebaini; Hermann, Kramer, Zakaria, Neuhaus; Thuram, Embolo

Mancini középpályán való kezdetése egyből szemet szúr, de nem volt mit tenni, lévén október végére egyetlen egészséges középpályás maradt a Roma keretében. A hírek szerint ezen dolgoznak is Petrachiék, és Rodwell vagy Buchel lehet a felmentősereg. Meglátjuk, viszont az tény, hogy tegnap ilyenkorra nem volt senki, aki felvegye a szolgálatot ezen a poszton. Mancini egyébként megérdemli a dicséretet, ahhoz képest, hogy nem ez a posztja, egész korrektül megoldotta, és szembetűnő volt, hogy nyomás alatt sem szórta el a labdákat, próbált mindig higgadt döntést hozni. Ez hátul is hasznos tulajdonság lehet.

Maga a meccs változó játékot hozott, az első félidőben ugyan nagyon nagy helyzetbe nem sokszor kerültek a németek, mégis folyamatosan ott lógott a levegőben, hogy előbb-utóbb megszerzik a vezetést. Végig ömlött az eső, ami a Roma játékosainak tetszett kevésbé, mi jóformán csak kerestük a labdát, a Mönchengladbach eközben folyamatosan agresszívan letámadott, ami a mély talajon történő nehézkes labdakezeléssel súlyosbítva gyakran hozta zavarba a mieinket.

Az első szűk félórában tehát elég nagy fölényben futballoztak a vendégek, de valahol a 25. perc tájékán a helyzet stabilizálódott. A 32. percben pedig már vezetett a Roma, amikor Veretout szögletét Zaniolo fejelte a rövidről a kapuba. Az érdekesebb eseményeknek nagyjából ez is vetett véget, innentől kezdve sok izgulnivaló a meccs végéig nem történt. A második félidő nyugodt mederben csordogált, kiegyenlített mezőnyjáték zajlott. A mieink közül talán Dzeko volt a vezér, de a vizes talaj és a rossz döntéshozatalok hátráltatták a Roma támadójátékát. Szembetűnő volt, hogy például Kluivert mennyire szenvedett mindig, amikor át kellett vennie egy labdát, mert rendre lassabb volt, mint amire számított.

A meccs végén Florenzi megduplázhatta volna az előnyt, ami sajnos nem sikerült neki, és a végén ráfizettünk. Smalling fejét a kezének látta a játékvezető, és a hosszabbításban ezzel a büntetővel kiegyenlített a Gladbach. Nem gondolom, hogy akármilyen szinten igazságos lenne a döntetlen, egyik csapat sem volt sokkal jobb a másiknál, ám mi szereztünk szabályos gólt, ők pedig csak egy jogtalanig jutottak. Ötven éve jártunk a Holdon, talán jövőre már lesz videóbíró az EL-ben is.

Azért volt egynéhány biztató dolog, például Mancini érettsége egy kényszerposzton. Az is örömteli, hogy a védelem úgy tűnik, hogy összeállt, amit bizonyít Smalling véglegesítésének terve is, hogy Pau Lopez a kezdeti bizonytalanságai után egyre magabiztosabb képet fest, illetve kiemelném Veretout-t is, aki véleményem szerint a legjobbunk volt tegnap. A Roma féltávnál vezeti a csoportot, ami reményeink szerint kitart a végéig.