A számnak az a része amelyik már senkit se érdekel nagyon, de ha rossz akkor arra mindenki felfigyel. Az egyik legunalmasabb és leglustább megoldás az „elhalkulós” verzió, amikor ugyanazt a sort ismételgetve halkul el a dal. Kivételesen ez most ha jó nem is, de eredményes lenne a Roma számára a Sassuolo ellen. A múltheti eredményt ismételve, de a harmadik helyen zárnánk a bajnokságot. A Lazio előtt.
élőben a DigiSport 3-on 20:45-től.
Most már a lényegi kérdések már eldőltek a bajnokságban, (legalábbis számunkra, mert az utolsó kiesőhely elkerüléséért, egy nagyon izgalmas, 5 szereplős küzdelem megy, és kicsit az EL helyek környékén is lehet majd mozgolódás) biztos BL indulók vagyunk, ami az alapelvárásként fogalmazódott meg, szerintem szinte mindenkiben a tavalyi szezon végén. Most pedig nem is a negyedik hely, hanem a dobogó, az egyébként nem sokkal többet jelentő harmadik hely a cél, de az a gondolat, hogy a Lazio előttünk legyen a tabellán nem valami vonzó, úgyhogy emiatt érzem, hogy van súlya ennek a meccsnek. Közben a másik találkozón a Lazio és az inter egy 40 milliós párbajban maguk között döntik el a BL indulás sorsát, tehát az se biztos, hogy a madarászok ott tudnak majd nyerni. Abból ítélve mondjuk, hogy a kis Inzaghi nálunk hogy elintézte taktikailag Spallettit (kínosan sokszor egymás után) nem sok esélye lesz az Internek és a kopasz keresheti tovább az olcsó játékosokat Sabatini-vel. Viszont akkor is lesz ok kárörömre, ha a nagypofájú unokatesók mehetnek majd Salzburgba bosszúért.
Alig várom a ma esti nagy baráti összeborulásokat.
De ne nézegessünk hátra/lefele, inkább a saját pecsenyénket sütögessük, koncentrálva az utolsó meccsre, ami remélem sikerült majd a csapatnak. Miután a Juventus-nak szánalmasan unalmas módon asszisztáltunk Scudetto-ért folyó versenyfutásban, ami az ő részükről inkább egy „öreg hölgyes” sétálgatás, most a Sassuolo ellen azért nem kéne elbénázni. Ők már megmutatták múlt héten, amikor az Intert fricskázták meg a saját otthonukban, hogy hiába nincs tét, nem veszik félvállról a meccseket. Az ő otthonukban egyébként még mindig nyertünk, tehát ez jó jel lehet, jó lenne szépen búcsúzni ettől a szezontól, mert az lenne a méltó.
Skorupski, aki a negyedik legrégebb óta a csapat tagja, talán az utolsó meccsét játssza majd itt… hozzá kell tenni, a nem sokból.
Már kezdenek kidőlni a játékosok egyébként. Alisson, Fazio és Ünder is belesérült könnyedebben, gondolom a héten tartott szezonzáró vacsorába, mást nem tudok elképzelni. Ennek ellenére azért az utóbbi kettő ott van a keretben, ahogy az eddig csak egy meccsen szereplő, frissen felépült Karsdorp is. Azt tehát nem lehet mondani, hogy nagyon tartalékosan kéne kiállni, egy Skorupski-Florenzi-Manolas-Juan Jesus-Kolarov-Strootman-De Rossi-Pellegrini-El Shaarawy-Dzeko-Perotti kezdő azért bőven elfért volna szinte bármikor a szezonban. Lehet azonban, hogy mások is lehetőséget kapnak majd, Schick játékát valószínűnek tartom például. Defrel egyébként nincsen a keretben, ha valaki elfelejtette volna ne érezze magát rosszul, a Roma oldalán se nagyon volt feltüntetve a neve amikor a hiányzókról írtak például.
Kezd beindulni, reméljük legalábbis ez még csak nagyon a kezdet.
Taktikának és esélyeknek szerintem itt már sok létjogosultsága nincsen. Minden azon múlik majd, hogy melyik csapat szeretne inkább focizni vagy nyerni, így igazából bármi elképzelhető. Jobban örülnék azért ha Di Francesco mutatva a mentalitásbeli fejlődést, nem hagyná „ellustulni” ezt a csapatot és a másik találkozó eredményére bízni a harmadik hely sorsát. Lehet majd ellötyögni, passzolgatni, visszaállni, de akkor azt már lehetőleg két gólos vezetés birtokában. A szezonban bár most írok utoljára posztot, külön értékelni nem nagyon szeretnék, ennek szánunk majd külön bejegyzést szokásunkhoz híven. Csodás élményekkel lettünk gazdagabbak ennek a csapatnak köszönhetően, úgyhogy egyelőre az alábbi két szóban foglalnám össze a lényeget.