X

Harmincnégy év távlatából

A Roma BL elődöntőt játszik a Liverpool ellen, az első mérkőzés április 24-én, Angliában lesz, a legendás Anfield roadon.

A Barcelona elleni, eposzba illő körülmények között kiharcolt továbbjutás után, cseppet sem érdekelt, hogy kivel sorsolnak minket össze. Papíron úgyis mindenki erősebb nálunk… És akkor megkaptuk a Liverpoolt.

Először bele se gondoltam, hogy mit is jelent valójában ez a párosítás a Rómának. Olyan dolgokra gondoltam, hogy nem is olyan rossz, megúsztuk a Bayernt és a Madridot, azok ha lehet, papíron talán még rosszabbak lettek volna (???). Meg arra gondoltam, hogy ott lesz a mi „néhai” Salahunk, kiegészítve többek között Manéval és Firminóval, vagy, hogy ott lesz Jürgen Klopp, aki mindig olyan vicceseket szokott nyilatkozni és akinek a csapatai mindig olyan jól játszanak.

Aztán lassan, ahogy teltek a napok, egyre inkább tudatosult, amibe eleinte bele se akartam gondolni: ez ugyanaz a Liverpool, amelyik egyszer már kitörte a nyakunkat. Nem mostanában történt, már eltelt 34 év, amióta 1984-ben a Roma közel járt a BL, pontosabban akkor még a BEK megnyeréséhez, de képes volt tizenegyesekkel kikapni a döntőben a Liverpool ellen.

Ago…

Vannak akik még meg sem születtek 1984-ben, vagy viszonylag újabb szurkolók, akik később csatlakoztak, ők csak részben, vagy egyáltalán nem érzik át az 1984-es „katasztrófát”. Ilyen a mi tisztelt amerikai elnök-tulajdonosunk, a derék James Pallotta is, aki amikor megtudta a sorsolás eredményét, azt találta mondani, hogy „ez olyan mint egy derbi.” Neki lehet, mert nagyon jól ismeri a Liverpool bostoni tulaját, John W. Henryt. Pallotta a Celtics-ben érdekelt, John W. Henry pedig a Red Soxban és eredetileg még némi átfedés is volt a két klub tulajdonosai között. Ezért is játszottunk egy időben minden nyáron barátságos meccseket a Liverpool ellen az USA-ban. Bár mostanában erről mintha leszoktak volna, lehet, hogy mosolyszünet van a bostoni tulajok között? Ez megint egy olyan dolog, ami Rómában senkit se érdekel. James Pallotta már eddig is többször tanúbizonyságát adta, hogy vannak dolgok, amiket nem ért a Rómával, meg a szurkolóival kapcsolatban és talán ez most nem is olyan nagy baj. Igazad van Jimmy! Ez egy bostoni derbi! Hajrá Celtics, vagy tudom is én…

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy 1984 óta már többször találkoztunk velük, de a csoportkörben lejátszott meccsek mégsem olyanok mint egy elődöntő. A 2001-es UEFA-kupa nyolcaddöntőt pedig számunkra tönkretette egy végtelenül ostoba spanyol bíró, aki szemellenzőben vezette a visszavágót Angliában, meg hát az UEFA mégsem a BEK/BL volt. A nyári barátságos meccsekről meg jobb nem is beszélni, ez egy egészen más kávéház.

Gianni Guigou az Anfield roadon

Az 1984-es BEK döntő nem múlt el nyomtalanul a Roma számára, azóta is szabályos időközönként visszaköszön a költői kérdés, hogy mi történt volna ha nyerünk? Hiába mondta akkor Viola elnök úr, hogy „nem vesztettünk el semmit”, a Roma azóta sem tudott visszajutni egy európai kupadöntőbe. Évtizedekre mi lettünk az egyetlen olyan szerencsétlen klub, amelyik képes volt elveszíteni egy BEK/BL döntőt a saját stadionjában. Részvétem a Bayernnek, akik 2012-ben kikaptak otthon a Chelseatől és megszabadítottak minket, ennek az igencsak kétes értékű rekordnak a magányától.

De a legrosszabb a Roma szurkolók számára talán az volt, hogy azon a döntőn a Roma nem játszott igazán jól, nem önmagához képest. Ehhez nyilván köze volt a Liverpoolnak is, eszem ágában sincs elvitatni az érdemeiket, elvégre az a Liverpool begyűjtött egy pár BEK serleget. De a Roma legendás svéd mestere, Nils Liedholm, azt találta ki, hogy teljesen elszigeteli a csapatot a döntő előtt, úgyis mondhatnánk, hogy fejben túlterhelte a játékosokat, akik eléggé meg voltak illetődve. Nem úgy a Liverpool játékosai, akik nem először és nem is utoljára játszottak ekkora tétmeccset.

„Szép, új” mezeink is lesznek a meccsre, bejelentették a mezszponzort! A Qatar Airways lesz a Roma új Main Global Partnere! A megállapodás 2021-ig szól és állítólag 40 milliót (plusz bónuszok)fog hozni a Roma kasszájába.

Rögtön, negyedóra után, jött ugyebár Phil Neal vezető gólja, hát persze, hogy Neal lábára került a céltalanul pattogó labda és még szép, hogy berúgta. De akkor még senki sem félt igazán, az a Roma otthon úgysem kaphatott ki. Még a félidő vége előtt jött is Pruzzo egyenlítő gólja, szokás szerint fejjel, mert olyan „állattal” mint Pruzzo, még a fejelőgép angoloknak se volt dolguk.

Aztán a második félidőben lesérült Cerezo és Pruzzo, a Roma pedig már semmi érdemlegeset nem tudott kezdeni az angolokkal, meg ők se nagyon a Rómával. Voltak helyzetek, talán inkább helyzetecskék, de minden kimaradt és végül tizenegyesek döntöttek. Agostino Di Bartolomei kezdte, ő természetesen berúgta, ő nem okozhatott csalódást, Nicol viszont kihagyta és a Roma még vezetett is. Aztán Grobbelaar táncolt, a két világbajnok, Bruno Conti  és Ciccio Graziani elrontották a büntetőiket, Falcao pedig oda sem állt. A Liverpool játékosai viszont nem hibáztak többet és bevégeztetett. A Liverpool újra a mennybe ment, a Roma meg a pokolba zuhant és sok szempontból azóta is ott van.

Egy végül teljesen értéktelen Pruzzo fejes gól 1984-ből

Az eltelt évtizedek során rengeteg dolog történt, például megcsodálhattuk minden idők legjobb római játékosának az egész pályafutását. De közben eljött és el is múlt az olasz labdarúgó klubok fénykora, Itália mára már nem a végcél a sztárjátékosok számára, csak egy megálló lett, útban gazdagabb vidékek felé, nem kell jobb példa Momo Salahnál. Apropó Salah, bátran lehet nevetni a Rómán, hogy „elkótyavetyélte aprópénzért” az egyiptomit, de a Rómának nem igazán volt választása. Salah el akart menni a Liverpoolba, mert „gyerekkora óta erről álmodott”, ő legalábbis ezt mondja. A Rómának pedig muszáj volt határidőre több mint harminc millió bevételt produkálnia, mert pénzügyi év és FFP. Ahelyett, hogy a Rómán röhögnénk, sokkal inkább a Liverpoolt kéne dicsérni, amiért szemfülesek voltak, időben kapcsoltak és megelőzték a konkurenciát, különben most Salah minden bizonnyal valahol máshol mesélne a gyerekkori álmai beteljesüléséről.

A lényeg, hogy azok a Roma szurkolók, akik megélték azt a meccset, 34 éve arra várnak, hogy egyszer visszajussanak oda, ahol akkor voltak, hogy a Roma jóvátegye a hibáját, kijavítsa a törést. Ezért a Roma számára minden meccs, amit a Liverpool ellen játszik, különös jelentőséget hordoz, pláne ha ekkora tétről van szó. A sorsolás óta egymást érik a hangzatos cikkek és megnyilvánulások: „nyerjük meg Agostinóért”, „ez lesz a visszavágó”, stb. Még Totti is arról beszélt, hogy ezért szép a foci, mert mindig ad egy újabb esélyt.

Én a magam részéről mindenkit óvatosságra intenék az elvárásokkal kapcsolatban. Mind reménykedünk az újabb csodában, de azt se szabad elfelejteni, hogy ezek a játékosok már produkáltak egy pár csodát ebben a BL kiírásban. Egész tisztességes kis mészárlást rendeztünk már eddig is a BL mezőnyében, a magam részéről nem fogok felróni semmit a csapatnak, akármi is fog történni a Liverpool ellen. Viszont az eddigi szereplésünk alapján, azt már most ki merem jelenteni, hogy a motivációval nem lesz gond, a játékosaink mindent el fognak követni a továbbjutásért, az akaratukon nem fog múlni semmi.

Töretlenül bízunk a mesterben, aki bölcs és mindent tud!

A motiváció kapcsán, nem kéne elfelejteni, hogy honnan érkezett Di Francesco. Tavaly ő gyakorlatilag minden második héten azt csinálta a Sassuolonál, amit a Rómával csinált a Barca ellen. Néha kegyetlenül pofára esett, máskor viszont komoly károkat okozott, a nála papíron jóval nagyobb kluboknak, erről mi is tudnánk mesélni. Ami azt illeti, így utólag, Valverdének, a Barca pórul járt mesterének is számítania kellett volna valamire, Di Francesco egyszer a Sassuolóval már csúnyán elbánt vele, amikor még az Athletic Bilbao kispadján csücsült. Ebből a szempontból nem lesz gond a Liverpool ellen sem.

Ugyanakkor az egyik  legnagyobb nehézséget pont abban látom, hogy a Liverpool nem olyan, mint például a Barcelona, szerintem ezek sokkal „éhesebbek” lesznek. Annak ellenére, hogy hagyományosan a labdarúgás legszűkebb elitjébe tartoznak, ez a Liverpool mostanában nem szokhatta meg, hogy minden évben BL elődöntőt játszik. Attól tartok, hogy ezek nem fognak lenézni minket, mint a katalánok.

De térjünk rá picit konkrétabban erre a mostani Liverpoolra, egy tipikus Klopp csapat, magasan letámadják az ellenfelet a labdával és nem hagyják kibontakozni az ellenfél játékát. Illetve szeretik a mélységi játékot, hogy minél inkább kihasználják a játékosaik adottságait, itt természetesen elsősorban Salahra és Manéra gondolok. Ebből a szempontból, a lehető legrosszabb ellenfél a Roma számára, már ha azt nézzük, hogy mostanában, gyakran nagyon magasan felálló védelemmel játszottunk. Egyesek szerint akkor szoktak elakadni, ha középen nem tudnak áttörni, ilyenkor néha fel szokták cserélni Salah és Firmino pozícióját.

Van egy sűrű középpályájuk, ami mennyiségi és minőségi szempontból is jól üzemel, Milner az irányító, Chamberlain pedig szeret megindulni az üres területre, nem kevés gondot okozva az ellenfeleknek.

 

Ez a legnagyobb gond, a Liverpool támadó triója.

A gyenge pontokat, már ha vannak ilyenek egyáltalában, talán a védelemben kell keresni. Matip kiesett egy időre egy súlyos izomsérülés miatt és most az aranyáron vásárolt Van Dijk próbálja átvenni a védelem irányítását, több-kevesebb sikerrel. Ugyanakkor egyesek szerint nem alkotnak ideális párt Lovrennel, mert hiába erősek a magas labdáknál, egyik sem kimondottan egy rövidtávfutó alkat és akkor finoman fogalmaztam. Azt is meg kell említeni, hogy egyes elemzők szerint, a szélsőik papíron nem túl tapasztaltak, talán ott is lehet keresni valónk.

De valójában ez mind szőrszálhasogatás, egy viszonylag fiatal, erőtől duzzadó csapatról beszélünk, telis-tele jobbnál jobb játékosokkal, akik tetszetős és eredményes focit játszanak, egy kiváló és tapasztalt edző irányítása alatt. A statisztikáik ijesztőek, 117 gól a szezonban, ezekből 33 a 10 BL meccsen. Elsősorban a Salah-Firmino-Mané támadó hármas felel a gólokért: 83 gólt szereztek hárman és Coutinho távozása óta, mintha még jobbak lennének. Valójában ezek bivalyerősek! Papíron sokkal jobbak nálunk! Elég megnézni a fogadóirodák oddszait, nem sok esélyt adnak a Rómának a továbbjutásra. Ezzel állunk szemben, ezt kell legyőzni!

Mi mind a Barcelona elleni csoda hatása alá kerültünk, de nem kéne elfelejteni, hogy közben a Liverpool kivégezte az agyonajnározott Pep Guardiola, csilliókért felépített Manchester Cityjét, amit sokan a végső győzelemre is esélyesnek tartottak. Ehhez képest 3-0 otthon, 2-1 Manchesterben, 5-1-es összesítés és az arabok jövőre kezdhetik elölről a bevásárlást. Illetve az is megér pár szót, ahogyan előtte a Liverpool, egyetlen idegenbeli meccsen, fölényesen elütötte a Portót 5-0-ra. Ugye mind emlékszünk még, hogy minket tavaly a Porto rúgott ki a BL-ből? Persze az is tény, hogy a Liverpool nem adott „ingyen” emberelőnyöket, meg tizenegyeseket a portugáloknak, szóval úgy talán nem is olyan nagy kunszt.

A bajnokságban a Roma alaposan rápihent az angliai kirándulásra, szombaton a Spal ellen Di Francesco főleg a „cseréket” játszatta és némileg váratlanul, viszonylag simán nyert 3-0-ra. A Liverpool is rápihent a BL meccsre, csak nem pont úgy, ők kevesebb embert pihentettek a West Bromwich Albion ellen, vezettek is 2-0-ra, de végül utolérték őket és 2-2 lett a végeredmény.

 

Csak az én benyomásom, vagy nálunk még tényleg szerényebben ünnepelt? Mellesleg a napokban nyerte meg a PFA Awards-ot, az év játékosa lett a Premier League-ben.

Apropó bajnokság, Kloppék az idén tisztességesen helytálltak a hazai fronton is, a táblázat harmadik helyén tanyáznak és három fordulóval a vége előtt, viszonylag megnyugtató 5-8 pontos előnyük van, az ötödik helyezett Chelsea-hez képest. Nagyon valószínű, hogy ott lesznek az első négy hely egyikén, tehát biztosnak tűnik a BL indulásuk jövőre is, függetlenül az aktuális kiírás kimenetelétől. Eltérően a Rómától, minden erejüket nyugodtan a BL-re fordíthatják.

Alapvetően 4-3-3-at játszanak, már negyvenszer ezt játszották az idén, nem valószínű, hogy a Roma ellen fognak változtatni, ami működik, azt nem kell megjavítani. Kérdés csak két helyen merül fel, a bal szélső posztján, Robertson, vagy Moreno, illetve a középpályán, Henderson, vagy Wijnaldum. Itt egy tipp a kezdőjükre:

Liverpool (4-3-3): Karius; Alexander-Arnold, Lovren, Van Dijk, Robertson; Milner, Henderson, Oxlade-Chamberlain; Salah, Firmino, Mané.

Hogyan fog a Roma játszani ellenük? Nekem például fogalmam sincs! Szerencsére ezért kapja a nagy pénzt Di Francesco mester, hogy ő tudja az ilyeneket! De komolyra fordítva, a frissen műtött Defrelen és a régóta sérült Karsdorpon kívül, nagyjából mindenki bevethető.

Dzeko az UEFA-nak adott interjúban: „A Liverpool elleni meccsek lesznek a legfontosabbak a szezonban. Csak 180 perc választ el minket a döntőtől, ami egy álom mindnyájunk számára. Egyáltalán nem lesz egyszerű.”

Az elemzők szerint elképzelhető, hogy megint elővesszük a Barca-verő, 3/5 védős  felállást, pontosabban a 3-4-1-2-t.  Ebben az esetben ugyebár adott a három középső védőnk, csere kell a fenének, azok csak a puhányoknak kellenek. A középpályán a szélekre fellépnek a szombaton pihentetett szélsőink, jobbra Florenzi és balra Kolarov, középen meg ott lesz a szintén kipihent, friss és üde De Rossi, illetve a „holland mosógépünk”, aki mostanában félelmetes formában játszik és lassan egyre inkább a sérülései előtti önmagát idézi. Elől pedig, a Ninja előtt, a szokásos Dzeko fogja riogatni a vörösöket, kiegészítve Schickkel, vagy Ünderrel.

De Rossi, az elmondása szerint, nagy rajongója Jürgen Kloppnak. Ez Jó előjel! Contét és Messit is nagyon szereti!

Ha viszont visszatérünk a megszokott 4-3-3-hoz, ami többek között a londoni kékek, vagy a Napoli ellen is működött, a védelemben akkor is adottak a szélsők, Florenzi és Kolarov, középen pedig természetesen Manolas és Fazio kezdenének. A középpályán, a szokásosnak mondható, „mosógép”-DDR-Ninja sor szerepelne. Elől ebben az esetben valószínűsíthető Perotti visszatérése a kezdőbe, Dzeko természetesen adott és végül itt is felmerül a kérdés, hogy Schick, vagy Ünder játszana, de én a „kis törökre” tippelnék, csak mert az egy ideje vagy gólt rúg, vagy gólpasszt ad, de valamit szinte mindig csinál, szóval szerintem Di Francesco nem fogja kihagyni.

Itt egy tipp a mi kezdőnkre is:

Roma (3-4-1-2): Alisson; Manolas, Fazio, Juan Jesus; Florenzi, De Rossi, Strootman, Kolarov; Nainggolan; Ünder, Dzeko.

Tehát mi vagyunk az outsider, az underdog. Az első meccs után már nyilván sokkal okosabbak leszünk, egyenlőre én abban bízok, hogy nem fog eldőlni minden már az Anfield roadon és sikerül viszonylag ép bőrrel eljutni a római visszavágóra. Na meg persze ott van az idegenben lőtt gólok szabálya is, ami nélkül mi most nem lennénk itt. Apropó visszavágó, vannak szurkolók, akik napokig a jegyárusító helyek előtt aludtak, csak mert Roma!

Radja Nainggolan: „Sokunknak a Liverpool-Roma lesz az életünk legfontosabb meccse.”

Más nem jut az eszembe, inkább be is fejezem itt, kedd este háromnegyed kilenckor Liverpool-Roma (élő közvetítés az M4-en és a Sport1-en). Higgyünk az újabb csodában! Bízzunk a csapatban! Addig is forza Roma mindenkinek!

nemvoktrendi:
Related Post