X

Fokmérő

Valamiért még mindig nem tartják számon a Romát a legkomolyabb kihívók között, ennek oka lehet, hogy az Interen kívül nem játszottunk még élcsapat ellen. A vasárnapi, Milan elleni összecsapás viszont már komolyabb erőfelmérőnek ígérkezik, mégha lehet is azon vitatkozni, hogy rangadó-e.

Merthogy egy rangadó attól lesz az, hogy a pontokon kívül mást is lehet nyerni rajta. Ha onnan nézzük, hogy a Milan ellen játszunk, akiket a bajnokság kiírása előtt sokan – némi barokkos túlzással bár, de  a legnagyobb esélyesek között emlegettek, elköltöttek egy hegynyi pénzt a nyáron, meg mégiscsak az a nevük, hogy AC Milan, akkor mondhatjuk, hogy rangadó. Másfelől viszont úgy gondolom, igazán nagyot a három ponton kívül nem nyerhetünk. Montelláék hetek óta esetlegesen, gyengén játszanak. Mégha tegyük fel, nagy pofont is osztana a Roma, ezúttal nem harangoznának olyan buzgalommal az újságírók, ahogy temették érthetetlenül a csapatot az Atletico elleni döntetlen után.

A hazaiak eredménykényszerben várják a találkozót, Montella alatt remeg a pad. A Roma és az Inter elleni meccsek dönthetnek régi kedvencünk sorsáról, aki hála Ancelotti menesztésének, egész szezonban Damoklész kardjával a feje fölött fog dolgozni. Csak apróbetűs részként jegyzem meg, velünk is szóba hozták Carlettót, de én szurkolok neki, hogy vagy a szeretett Milanja, vagy a válogatott padjára üljön le inkább, mi tök jól elvagyunk.

Az utóbbi évek statisztikái igencsak nekünk kedveznek, az elmúlt tíz évben mindössze négyszer nyertek a csíkosak, míg mi tízszer szomorítottuk őket, kilenc döntetlen mellett. Ha csak a közelmúltat nézzük, méginkább dominálunk, de mindig egy  gyengébb Milan volt az ellenfél. Merthogy úgy alakult, hogy idén, egy rövidnek mondható, 567 éves előkészítési procedúra után sikerült nyélbe ütni a tulajdonosváltást a kínaiakkal, amit még a Ming-dinasztia uralkodásának idején ígértek meg először. És ha már rájuk szakadt a világ lóvéja, gyórsan el is szórták, de valljuk be, 230 millió Euróból láttunk már erősebben felépített csapatot. Szépen elvitték a Fiorentina, a Lazio és az Atlanta legjobbjait, így a tavalyi riválisaikat is sikerült gyengíteni valamelyest. Vasárnap sajnos nem játszhat a keresztszalagos Conti, Antonelli, Montolivo, Calhanoglou és Calabria sem, így a legvalószínűbb forgatókönyv szerint, a  Donnarumma; Musacchio, Bonucci, Romagnoli; Abate, Kessie, Biglia, Bonaventura, R. Rodriguez;  Suso, Kalinic/André Silva kezdővel nézünk farkasszemet.

Totti, miután megnézte a Rijeka elleni dicsőséges győzelmet, még közösen meccselt egy jótékonyságit Maldinivel.

Ami bennünket illet, az eredmények szemopontjából nincs, a sérülések miatt viszont van okunk panaszkodni. Defrel kidőlt egy hónapra, Perotti lábszára szétnyílt, mint a Vörös tenger, Shickkel még nemigen kell számolni, és a legfrissebb hírek szerint Pellegrini is belázasodott. Mindezek tekintetében az összes kérdőjel kiegyenesedett, a középpályán újra összeáll a Nainggolan, De Rossi, Strootman sor, míg Florenzit ismét a támadósorban láthatjuk, talán Garcia óta először. Ez taktikailag is egy jó húzásnak tűnik, Florenzi egész biztosan jobban tud védekezni Rodriguezen, mint ahogy El Shaarawy vagy Perotti tette volna.

Igaz, a Roma Bakuig utazott a héten, míg a Milan hazai pályán fogadta a Rijekát, de a BL meccs az utazáson kívül nemigen tűnt fárasztónak, sőt, a végletekig beosztott energiákat láthattunk. Biztos vagyok benne, hogy a Milan ellen motiváltabb és élesebb lesz a csapat, nem engedik olyan könnyen elindítani az ellenfél támadásait, és nem lesz annyi flegmaságból fakadó egyéni hiba sem. Mindezektől eltekintve hétről hétre egyre inkább átveszi a csapat Di Francesco elképzeléseit, egyre gördülékenyebbek a labdakihozatalok, egyre látványosabbak és veszélyesebbek a támadások. A kötelető meccsek sorozatát olyan magabiztossággal teljesítette a Roma, ami egyáltalán nem volt jellemző emberemlékezet óta. Nem számítok különösképpen könnyű meccsre, de látva a Milan formáját, a múlt heti tanácstalanságát a Sampdoria ellen, valamint a Roma javuló teljesítményét, úgy gondolom, esélyesként várhatjuk a meccset.

Curvasud93:

View Comments (46)

  • A Milannál már sokan Ancelotti visszatéréséről álmodoznak, a médiában és a szurkolók között is. Montellának tényleg kapaszkodnia kell a kispadjába, akkora elvárást gerjesztettek az átigazolások után a Milan körül, hogy most már minden eredmény, a bajnoki címen kívül, tulajdonképpen egy csalódás lesz. A kínaiak megérkezése óta eleve úgy tekintenek Montellára, mint egy ideiglenes megoldásra, szerintem az eddig látottak alapján, Montella maximum a szezon végéig fog tartani. Az megvan, hogy elhajtották az erőnléti edzőjét? Kirúgták azt a tagot, akivel Montella évek óta dolgozott, márpedig az álmoskönyv erre semmi jót nem ígér az edzőre nézve! Innen már csak egy lépés, hogy küldik utána Montellát is!

    Ugyanakkor nem lennék olyan biztos, hogy Ancelotti hamarosan érkezik a Milan kispadjára. Carletto megízlelte a top klubok fizetéséit és lehetőségeit, nem tudom, hogy a Milan mennyit akar (és tud) rászánni, hogy kielégítse az esetleges igényeit. Mi lesz ha mondjuk megkeresik máshonnan egy szép kövér ajánlattal? Mindegy, minket egyenlőre nem érint különösebben és majd úgyis kiderül.

    Félretéve a sajtó által gerjesztett reményeket és elvárásokat, ami szerintem valószínűnek tűnik, az a nehéz meccs Milánóban. Lehet, hogy mostanában szerencsénk volt velük, hozzátenném nem mindig, de ettől még ott nem mi vagyunk a favoritok, távolról sem. Di Francesco nyilatkozataiba belemagyarázták, hogy szerinte ha a Roma nyerni tud Milánóban, akkor esélyes a bajnoki címre. A mi edzőnk természetesen nem mondott ilyet, annál azért szerényebb, meg ennél több esze is van, de ez a meccs mégis ennyire fontos, ezen tényleg nagyon sok minden múlhat.

  • A milan ellen Milánóban mindig jól megy, az előző 1-4-et élőben láttam, most meg remélem jó streammal is győzelmet láthatunk. Én ezt a sok sérülést kezdem nem érteni, minket súlyt így a sors, persze nem legyen sehol sérülés, de ami nálunk van az megmagyarázhatatlan. Körül kellen nézni erőnléti és orvosi stáb körül, mert hiába örülünk a hosszú kispadnak és bő keretnek előbb-utóbb elfogyunk!

  • Néztem az eredményeket és láttam, hogy az Udinese hogy elütötte a Sampot. Hát nem érdekes? Miután elvertük őket, alig egy hete, nem egy hónapja, még mindenhol azt olvastam, hogy az Udinese milyen gyenge. Közben meg arról is írtak, hogy a Samp, akik megállították a Milant, milyen remek csapat, "a bajnokság főszereplői között lesznek". Akkor hogy is volt ez? Kinek volt nehéz meccse??? :D

  • Az keretből ítélve sajnos beigazolódott a rossz sejtésem elfogytunk, a padon nem lesz igazán döntő és meghatározó játékos, aki változást tudjon hozni. Ez szomorú! A kezdővel kell megnyerni a meccset, mert az elég jó még.

  • Alisson, Peres Manolas Fazio Kolarov, Nainggolan De Rossi Strootman, Florenzi Dzeko El Shaarawy

  • Nem tudom mire ez a nagy hurra hangulat, en kozel sem vagyok benne biztos, hogy ezt a mai meccset behuzzuk....
    Kozben a "Lacikaekra" is nem art majd odafigyelni, nagyon osszerakta oket a kis Pippo...

      • Nem, csak mindenki ugy all hozza ehhez talalkozohoz, mintha az uzbeg U-16-hoz mennenk "haknizni"....
        Persze nem legyen igazam, es huzzuk be siman!

  • Ezt bassza meg sosem értettem. Ha félig sérült vagy, vagy bemelegítéskor érzel valamit, be is van kötve a lábad. Mi a picsáért vállalod el a meccset? Majd úgy is jobb lesz? Majd elmúlik? ( Strootman....)

    • Ahogy EDF üdvözölte, nekem úgy tűnt, hogy megkérte, hogy játsszon ameddig tud.

Related Post