Következik egy összefoglaló a Roma nyári átigazolási időszakáról.
Ramón Rodríguez Verdejo, aka Monchi, a Roma sportigazgatója és az átigazolások első számú felelőse
Kezdjük avval, hogy szépen tételesen felsoroljuk, hogy kik jöttek és kik mentek. Egyes nevek mindkét kategóriában fel fognak tűnni, mert visszajöttek ugyan a Rómába, de postafordultával mentek is tovább. Megpróbálom azt is odaírni, hogy ki mennyibe került, illetve, hogy mennyit kaptunk az eladott „delikvensekért”. Vannak olyan játékosok, akik elméletileg kölcsönbe érkeztek, de valójában néha ez csak egy könyvelési mesterkedés, a gyakorlatban a Roma megvette őket és ez fordítva is igaz néhány távozóra.
Következzenek az érkezők:
Leandro CASTÁN a Torinóból – kölcsön vége
Juan Manuel ITURBE a Torinóból – kölcsön vége
Lukasz SKORUPSKI az Empoliból – kölcsön vége
Norbert GYÖMBÉR a Terek Grozny-ból – kölcsön vége
Ervin ZUKANOVIĆ az Atalantából – kölcsön vége
Seydou DOUMBIA a Baselből – kölcsön vége
Ezequiel PONCE a Granadából – kölcsön vége
William VAINQUEUR az Olympique de Marseilleből – kölcsön vége
Héctor MORENO a PSV Eindhovenből – 5,7 millió euró
Rick KARSDORP a Feyenoordból – 14 millió plusz 5 bónusz
Lorenzo PELLEGRINI a Sassuolóból – 10 milló
Maxime GONALONS az Olympique Lyonnais-ből – 5 millió
Cengiz ÜNDER az Istanbul Basaksehirből – 13,4 millió plusz 1,5 bónusz
Grégoire DEFREL a Sassuolóból – 5 millió kölcsön, plusz 15 millió a feltételekhez kötött kötelező kivásárlás és 3 millió bónusz
Aleksandar KOLAROV a Manchester Cityből – 5 millió
Patrik SCHICK a Sampdoriából – 5 millió kölcsön, 9 millió a feltételekhez kötött kötelező kivásárlás, 8 millió bónusz és legalább 20 millió 2020 február elsejéig.
Iturbe már Tijuanában van, mert vannak még csodák!
Következzenek a távozók:
Francesco TOTTI – visszavonult
Thomas VERMAELEN a Barcelonába – kölcsön vége
Wojciech SZCZĘSNY az Arsenalba – kölcsön vége
Clément GRENIER az Olympique Lyonnais-be – kölcsön vége
Federico RICCI a Sassuolóba
Mohamed SALAH a Liverpoolba – 42 millió plusz 8 bónusz
Edoardo SOLERI a Speziába – kölcsön, ki- és visszavásárlási opcióval
Seydou DOUMBIA a Sporting Clube de Portugalba – kölcsön feltételekhez kötött kötelező kivásárlással
Leandro PAREDES a Zenitbe – 23 millió plusz 4 bónusz
Antonio RÜDIGER a Chelseabe – 35 millió plusz 4 bónusz
Ezequiel PONCE a Lille-be – kölcsön kivásárlási opcióval
Ervin ZUKANOVIĆ a Genoába – kölcsön feltételekhez kötött kötelező kivásárlással
Riccardo MARCHIZZA a Sassuolóba a Defrel üzlet részeként
Davide FRATTESI a Sassuolóba a Defrel üzlet részeként
Mario RUI a Napoliba – 3,75 millió kölcsön, 5,5 millió a feltételekhez kötött kötelező kivásárlás, plusz 1 millió bónusz
Moustapha SECK az Empoliba – kölcsön
Umar SADIQ a Torinóba – kölcsön ki- és visszavásárlási opcióval
Juan Manuel ITURBE a Club Tijuanába – kölcsön feltételekhez kötött kötelező kivásárlással
Norbert GYÖMBÉR a Bariba – kölcsön kivásárlási opcióval
Marco TUMMINELLO a Crotonéba – kölcsön
Baldissoni, Monchi és Totti, a Roma vezetősége
Nagyjából ezek voltak a lényeges mozgások, most térjünk ki egy picit részletesebben néhány kiemelkedő fontosságú játékosra. Tottiról kár is beszélni, visszavonult a Capitano és még nagyon sokáig siratni fogjuk. Jó hír viszont, hogy nem hagyott el minket, továbbra is a Rómában dolgozik vezetőként és a legújabb hírek szerint készül letenni az edzői vizsgát.
De kezdjük a kapus poszton, ahogy már korábban is írtunk róla, elment a tavalyi kezdő kapusunk, a derék Szczesny, lejárt a kölcsöne és nem fizettük ki érte az Arsenal által kért vételárat. A Juventus viszont úgy gondolta, hogy nekik megér annyi pénzt, szóval most már ő is a zebrákat erősíti, idén ő lesz majd Buffon cseréje. Nem aggódom a távozása miatt, már házon belül megvolt a pótlása, idén Alisson fog kezdeni és még Skorupski is visszajött a kölcsönből, kapus poszton szerintem rendben vagyunk.
Ez is egy olyan kép, amit nem lehet megunni
A védelemből elment a fiatal német tehetség Rüdiger, aki a hibái és a sérülékenysége ellenére is egy komoly veszteség. A középső védő posztra igazoltuk Hector Morenót a PSV-ből, papíron nem tűnik rossz igazolásnak, egy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező játékos, aki többször volt a mexikói válogatott kapitánya és mivel ballábas, kiválóan beleillik a Roma védelmébe. Azonban eddig nem sokat láttunk belőle, az eddigi két tétmeccsünkön még nem lépett pályára.
Moreno
A védelem jobb szélére igazoltuk Karsdorpot a Feyenoordból. A fiatal holland válogatott egy sokoldalú jobb bekk, aki korábban játszott középpályást is és a védekezésen kívül kiemelkedő munkát végez a támadó fázisban is. Miután tavaly Bruno Peres szereplése elég nagy csalódást jelentett a jobb szélen, mindenki szükségesnek tartott egy újabb erősítést a posztra, viszont Karsdorp sérülten érkezett Hollandiából és a „rutinműtétként” aposztrofált, június végi térdműtéte óta, még mindig nem gyógyult meg, pedig az első hírek 2-3 hetes kihagyásról szóltak, most valamikor szeptember közepére ígérik a visszatérését. Vele kapcsolatban türelemre intenék mindenkit, csak februárban múlt 22 éves, még eltarthat neki egy darabig, amíg megszokja az olasz bajnokságot.
Karsdorp és Monchi
Viszont a védelem bal szélére érkezett egy olyan erősítés, akire szerintem egyetlen Roma szurkoló sem számított. Monchi sportigazgató úr leigazolta nekünk a Manchester Cityből Aleksandar Kolarovot! Igen, azt a Kolarovot, aki korábban a mi „unokatesóinknál” teljesített szolgálatot. Kapott is érte kritikát bőven, Monchi és Kolarov is, de el kell ismerni, hogy nem egy rossz ötlet, nekünk már elméletileg van egy nagyon jó bal bekkünk Emerson Palmieri személyében, aki sajnos térdszalag-sérülést szenvedett a Genoa elleni záró meccsen, tehát nekünk nem egy több évre szóló projektre volt szükségünk, hanem egy rutinos, azonnal bevethető veteránra, aki esetleg az idő előrehaladtával hajlandó lesz néha kispadozni is, ha majd Emerson meggyógyult. A szerb nemcsak tökéletesen beleillik a szerepbe, de ráadásul az elmúlt két meccsünkön a legjobbak között volt, szóval eddig több mint jó igazolás volt.
Hát te? Itt nálunk? Biztos ez?
A középpályán eladtuk Paredest és ez is egy komoly veszteség, az argentin talán nem volt mindig fix tagja a kezdőcsapatnak, de amikor pályára lépett többnyire nem okozott csalódást és egy fiatal játékosról beszélünk, aki most került be az argentin válogatottba, tehát egy felfelé ívelő tehetségtől váltunk meg. Ha nem is pont a helyére, de a középpályára érkezett két potenciális erősítés is, egyrészt hazahoztuk Pellegrinit a Sassuolóból , a fiatal Roma nevelés már bekerült a válogatottba is. Másrészt, miután olyan szépen kivertek minket az EL-ből, megvettük a Lyon kapitányát, Gonalons-t, aki látszólag meglepően olcsón érkezett, majd meglátjuk, hogy mekkora segítség lesz.
Pellegrini visszatért
Elől van talán a legérzékenyebb veszteségünk, Salahot eladtuk a Liverpoolnak és ez tényleg egy súlyos távozás. Salah esetében nemcsak a statisztikát kell nézni, az egyedülálló tulajdonságai miatt, egy sor taktikai opciót is elvesztettünk a távozásával.
Viszont egy egész sor támadót igazoltunk az egyiptomi pótlására. Aki taktikailag talán a legjobban hasonlít az egyiptomira, az a fiatal török szenzáció, Cengiz Ünder, aki az előző szezonban a török bajnokság meglepetéscsapatának, a Basaksehirnek volt az oszlopos tagja. Ünder egy egészen kivételes tehetség, túl a bajnokságban elért eredményein, már bemutatkozott gólokkal a felnőtt válogatottban is. Nem mellékes, hogy Ünder a figyelem középpontjában van, az egy dolog, hogy állítólag a Manchester Cityt kellett túllicitálni érte, de szakmai szinten is mindenki csak dicséri. Viszont én türelemre intenék mindenkit Ünderrel kapcsolatban is, ne felejtsük el, hogy csak most múlt húszéves, Salah például ennyi idős korában került Egyiptomból a Baselbe.
A büszke Cengiz Ünder aláírja a szerződését
Egy hosszú alkudozás végén vettünk még egy játékost a Sassuolóból, a francia Gregoire Defrelt, aki elméletileg befejező csatár, de tud jobb szárnyat is játszani. Eddig kimozdíthatatlan volt Di Francesco mester kezdőjében, majd meglátjuk, hogy mire lesz még képes a szezon során.
Az igazi erősítés, a Roma idei Nagy Igazolása, egyértelműen a Sampdoriából érkezett fiatal cseh csatár, Patrick Schick. Schick az elmúlt szezonban robbant be az olasz bajnokságba és mindenhol szuperlatívuszokban beszélnek róla, nem véletlen, hogy már júniusban le is igazolta őt a Juventus. Azonban Schick nem ment át az orvosi vizsgálatokon, mint kiderült egy gyulladás okozta szívritmuszavar miatt bukta el a vizsgálatot és a Juventus lemondott róla.
És nem, pedig már volt kép is meg minden és mégsem…
Időközben lejárt a 25 milliós kivásárlási opciója és ezek után úgy tűnt, hogy az Interbe fog szerződni, már ott is megállapodtak minden részletben, de ekkor az Inter nem tudta véglegesíteni az üzletet. Állítólag egyszerűen nem érkezett meg a várt pénz Kínából, nem vicc, tényleg ilyen hírek voltak. Sabatini, az Inter sportigazgatója, úgy fogalmazott, hogy „belső okok miatt nem tudtuk megvenni Schicket”.
Ekkor megjelent a Roma, Monchi elmondása szerint már májusban tárgyalt a játékos ügynökével, de akkor tudomásul kellett vennie, hogy már a Juventusé. A Roma később Mahrezt kergette feleslegesen, akit a sok szóbeszéd ellenére végül nem adtak el sehova, maradt a Leicesterben, állítólag még a Chelsea 49 milliós ajánlatát sem fogadták el. Amikor viszont kiderült, hogy az Internél is nehézségek vannak, a Roma teljes erőből visszatért Schickre.
Na ez már igen!
Állítólag le kellett győzni a Napoli konkurenciáját, akik egy sor játékost és pénzt akartak adni, illetve állítólag még volt egy visszatérő próbálkozás a Juventus részéről is, de végül Schick a Rómába szerződött. Mindkét fél érdekében tiszta szívből remélem, hogy tényleg egészséges és be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. Vele kapcsolatban is mondanám, hogy „türelem”, meg hogy „még csak 21 éves”, de ő a Roma történetének a legdrágább igazolása! Ha minden részletet összeadunk, egy 42 millió eurós üzletről beszélünk, szóval neki muszáj lenne azonnal jól teljesíteni.
Aztán még volt egy sor „apróbb” változás is a keretben. Grenier és Vermaelen mentek szépen vissza a korábbi egyesületeikbe, lejárt a kölcsönük és nem tartottunk rájuk igényt. A francia nem sok vizet zavart, alig kapott lehetőséget, a belga viszont parádésan megbukott, részemről örülök, hogy elment. Meg van egy pár versenyző, akik „besültek”, akiken nem sikerült túladni. Megint itt van például a derék Vainqueur, aki elsején megeresztett egy vádló posztot a szociális hálón, a mi „néhai” Garcia mesterünk ellen, mert állítólag a mesteredző megígérte neki, hogy majd viszi vissza a Marseillebe, ehhez képest a nyakunkon ragadt. Meg itt van még a kiváló Castan is, akinek a szurkolók nagyon örülnek, mert egészségesen túlélte a szörnyű betegségét, de sajnos ettől még nem sok mindenre fogjuk tudni használni a védelemben. Most állítólag egy szerződéshosszabbításról tárgyal vele a Roma, hogy hosszabb időre átütemezzék a fizetését, hátha így könnyebb lesz majd eladni.
Találós kérdés: meddig szerződött Defrel a Rómába?
Monchinak viszont kijár a dicséret, mert sikeresen megszabadult az előző vezetés néhány „roppant kínos baklövésétől”, Doumbiát rásózta a portugálokra eladta a Sportingnak, Iturbét pedig olyan messzire küldte, ahonnan kis szerencsével még ő sem fog visszatalálni: az argentin paraguayi már a mexikói bajnokságban szereplő, Club Tijuana csapatában kamatoztatja a tehetségét és ezúttal szerintem bátran szabad röhögni.
De a leglényegesebb változás a tavalyi szezonhoz képest a kispadon történt, alig másfél év után, Spalletti mesteredző úr „érzékeny búcsút vett a Rómától” (értsd nem fogadta el a szerződéshosszabbítást), majd rekordsebességgel elfoglalta az Inter kispadját. De meghalt a király, éljen a király és a kopasz helyére megérkezett a legnagyobb edzőtehetségek között számon tartott Eusebio Di Francesco a Sassuolótól. Egy hetekig tartó, kimerítő alkudozás után sikerült őt elragadni a korábbi klubjától, állítólag ott is volt minden, mint a búcsúban: egyoldalúan felbontott, érvényes szerződés, megszegett ígéretek és makacsul, a végletekig képviselt álláspontok.
Végül a Sassuolo „lemondott” a 3 milliós összegről, amit Di Francescónak ki kellett volna fizetnie a szerződése felbontása miatt, cserébe, a közlemények szerint, „egy sor meg nem nevezett technikai ellenszolgáltatást kaptak a Rómától.” A szűkszavú közlemény nem nevezte meg, hogy milyen ellenszolgáltatásokat kapott a Sassuolo, egyesek szerint Ricci 4,5 milliós kivásárlásából kaptak árengedményt. De később, a Defrel üzlet részeként, még a Sassuolóhoz került a korosztályos válogatott, középső védő Marchizza és a nagy tehetségként számon tartott középpályás Frattesi is. Itt sincsenek hivatalos összegek, de a médiában azt írják, hogy Marchizza véglegesen a Sassuolóé lett, a Rómáé a későbbi eladási ár 50%-a és cserébe2,5 milliót elengedtek Defrel árából. Frattesiért cserébe pedig állítólag 5 milliót írtak jóvá, ő is a Sassuolóé, de a Romának van egy 10 milliós visszavásárlási opciója. Lehet találgatni, hogy a Sassuolóval kötött számos üzletünk során, végül mit kaphattak azért az „elengedett” 3 millióért. Mindenesetre Di Francesco elméletileg a legjobb elérhető edzőjelöltek egyike volt, joggal lehetünk bizakodóak a Roma elkövetkező szezonjával kapcsolatban.
Nagyjából ennyi volt az átigazolási szezon és ahogy nálunk lenni szokott, idén is megoszlanak a vélemények arról, hogy a Roma erősebb, vagy gyengébb lett az előző szezonhoz képest. De mindegy is, egyenlőre még úgysem lehet objektív véleményt alkotni erről a csapatról, avval szerintem még várni kell legalább egy pár hónapot. Mindenesetre a csapat adott, nekünk már csak szurkolni kell és továbbra is forza Roma mindenkinek!