A Roma idegenben 3-0-ra győzött a Bologna ellen, Fazio, Salah és Dzeko góljaival, a Serie A 31-ik fordulójában.
Nem ez volt a legkeményebb meccsünk, de talán ez így volt szép. Ezúttal higgadtak és eredményesek voltunk, az olasz sportsajtó által kedvelt kifejezéssel élve: „cinikusak”. Viszonylag kevés izgalommal, sikerült érvényesíteni a két keret közötti tagadhatatlan különbségeket.
Spalletti mester ezúttal is 4-2-3-1-es formációban küldte a pályára a csapatot. Pedig furcsa mód nem is volt igazi „terzino” a játékosaink között, a Manolas-Fazio páros volt a védelem közepén, a széleken pedig Rüdiger és Juan Jesus játszottak, ami azért is meglepő, mert ott lettek volna Bruno Peres és Mario Rui is, a meccs előtti hírek alapján mindkettő bevethető volt. De hát ezért kapja a „kopasz” a nagy lóvét, mert ő jobban tudja az ilyeneket, mint mi mezei szurkolók.
Donadoni mester pedig egy 4-3-3-al próbálkozott, a chilei Pulgar volt az irányító, elől pedig a mi néhai Destrónk volt a befejező csatár, kiegészítve a cseh Krejcivel és a friss olasz válogatott Verdivel. Tehát így álltak fel a csapatok:
ROMA (4-2-3-1): Szczesny; Rudiger, Manolas (77’Vermaelen), Fazio, Juan Jesus; De Rossi, Strootman; Salah, Nainggolan, El Shaarawy (65’Perotti); Dzeko (85’Totti).
BOLOGNA (4-3-3): Mirante; Krafth, Maietta (76’Torosidis), Gastaldello, Masina; Nagy (63’Petkovic), Pulgar, Dzemaili; Verdi (46’Di Francesco), Destro, Krejci.
De Rossi vs. Dzemaili
Rögtön a meccs elején Verdi meg is próbált ráijeszteni a romanistákra, amikor a 4. percben megiramodott, Juan Jesus hibáját kihasználva, de jött Fazio és megállította egy becsúszó szereléssel. Aztán a 20. percben Destro szeretett volna beköszönni egykori csapatának, egy pillanatra lerázta magáról Manolast, de aztán a görögnek szerencséje volt, Szczesny megelőzte az érkező Destrót.
De igazi helyzet nem nagyon volt, a Bologna fegyelmezetten próbált támadgatni, a Roma meg nem igazán találta magát, elég lassan járatta a labdát. Aztán a 26. percben a Roma szöglethez jutott, kialakult az ilyenkor megszokott tumultuózus jelenet a tizenhatosban, De Rossi fejelése és egy pár megpattanás után, Fazio ért oda először a labdára és egy pontos jobbos lövéssel kivégezte a tehetetlen Mirante kapust, 1-0 a Rómának.
Mindenki Faziót ölelgette
A Bolognát megviselte a bekapott gól, picit szétesett a Donadoni mester által összerakott szerkezet, a csapatrészek eltávolodtak egymástól. A Roma jobban uralta a játékot és Spalletti mester arra ösztökélte a csapatot, hogy ne ívelgessenek annyit, inkább próbálják labdatartással megfuttatni Nagy Ádiékat.
A 38. percben, Salah beadásánál, Mirante még egy vetődéssel ügyesen megelőzte El Shaarawy-t, de 3 perccel később már tehetetlen volt, amikor a Strootman és Dzeko közötti labdaváltás után, Salah ott találta magát egy az egyben a bolognai kapus előtt, az egyiptominak már „csak” annyit kellett tennie, hogy finoman átemelje a labdát Mirante felett és 2-0 a Rómának.
Salah szokásos ájtatos gólöröme
A szünetben Donadoni mester kénytelen volt belenyúlni a meccsbe, leszedte a lesérült Verdit és bezavarta egy régi ismerősünk fiacskáját: jött az óriási tehetségnek kikiáltott Di Francesco. A fiatal reménység pedig azonnal észrevetette magát, a 47. percben jobbról beívelt egy labdát, amivel megtalálta Dzemailit a tizenhatosunk kellős közepén, de szerencsére a svájci válogatott, macedón születésű, albán nemzetiségű középpályás a kapu közepére fejelt, ott pedig Szczesny várta és könnyedén meg is fogta a labdát.
A minden bizonnyal roppant büszke Di Francesco apuka gyermeke még nem végzett, 3 perccel később megverte Juan Jesust és Manolast, majd egy veszélyes lapos lövéssel úgy kilőtte a kapufát, hogy a labda átgurult keresztbe a Roma kapuja előtt, mielőtt a védelemnek sikerült tisztáznia. Ezek szerint már nemcsak a volt romanistákra kell figyelnünk, most már a porontyaik is a mi kárunkra akarnak érvényesülni (bár ha jobban meggondolom, ez nem is akkora újdonság, gondoljunk csak Daniele Contira és hogy hányszor büntetett meg minket a Cagliarival).
Szczesny véd, Destro meg… Nem tudom, talán tornázik?
Közben Salah, aki minden bizonnyal megirigyelte az ifjú tehetségre irányuló figyelmet, megpróbálta leutánozni, megindult jobbról és ő is kicselezett egy pár védőt, de amikor bejutott az ellenfél tizenhatosába csúnyán elrontotta a befejezést. De a látványos kezdés után, Di Francesco nagyjából kitombolta magát és vége is lett a gyereknapnak. A Roma védte az előnyét, a Bologna pedig messziről próbálkozott, Pulgar távoli lövésével, amit Szczesny könnyen hárított.
Aztán Donadoni, látva, hogy Di Francesco nem volt elég, úgy döntött, hogy erősítenie kell a támadó alakulatot, ez pedig azt jelentette, hogy Nagy Ádám kalandjai a Serie A-ban mára véget értek, lejött a fiatal magyar középpályás és a helyére érkezett Petkovic, a nem sokkal idősebb horvát csatár. Jobb is így, mind szurkolunk Nagy Ádámnak, de talán senki sem lesz túlzottan elkeseredve, hogy nem pont ellenünk „váltotta meg a világot” (amúgy nem volt rossz, de nem sok mindent tudott kezdeni a Roma középpályájával, főleg a pár kilóval nehezebb Strootmannal).
Életkép a meccsről, örülnek a romanisták, csalódottak a bolognaiak
A mi kopasz mesterünk is belepiszkált a meccsbe, egy már szinte megszokottnak mondható cserével, leszedte El Shaarawyt és beküldte Perottit. Az argentin nagy kedvvel állt be, először volt egy szép lövése a 67. percben, majd egy sokkal csúnyább próbálkozása a 73-ikban. Közben Maietta „lesántult”, valami izomsérülése lett, a combját tapogatta, ettől aztán „idegállapotba jött” (tudjátok, ahogy a Mónika showban szoktak) és összeveszett először De Rossival, majd Strootmannal, végül pedig a bíró sporttárssal. A szájkaratézás vége egy sárgalap lett Maiettának és egy másik az értetlen Strootmannak, aki, ismerjük el, sosem szeret kimaradni a pályán zajló dialektikai összecsapásokból sem, ha valahol kiabálás van meccs közben, mindig azonnal ott terem a derék Kevin is, de bevallom nektek, ettől nekem csak még rokonszenvesebb.
Ezalatt azért a csapatok fociztak tovább, ha nem is túl nagy elánnal, a Rómának ekkorra nagyjából sikerült letörnie a Bologna maradék lendületét. A 75. percben pedig végleg eldőlt a meccs, Salah egy zseniális passzal ugratta ki Perottit, aki Mirantéhoz érve, nem próbálkozott bizonytalan kimenetelű lövésekkel, inkább visszatette a labdát a közvetlenül mögötte, középen érkező Dzeko elé, aki így üres kapuba gurítva megszerezte a 24-ik találatát a bajnokságban és egyben beállította a 3-0-ás végeredményt.
Ne vetődj, teljesen felesleges, a labda már elment…
Jöttek az utolsó cserék, a Bolognában beállt Torosidis, a testileg és szellemileg egyaránt megtört Maietta helyére, nálunk pedig jött Vermaelen, a sántikálva távozó Manolas helyett (erre nagyon nem volt szükség, nem kéne pont most lesérülni a bajnoki hajrára). A 85. percben beállt a Capitano is, a „bomber” Dzekót váltotta, hogy kiélvezze a már megnyert meccs utolsó tíz percét, illetve, hogy bezsebelje a Dall’Ara közönségének az elismerő tapsát. Mennyire fog hiányozni ez az ember ha egyszer majd nem lesz!
A legvégén a Bologna még próbálkozgatott a becsületgól megszerzésével, de Petkovic lövése picit mellé ment és Di Francesco legeslegutolsó próbálkozását Szczesny ököllel hárította, ezután már a szöglet elvégzésére se maradt idő, a spori lefújta a meccset. Végeredmény 3-0 és jöhet a következő kuncsaft, mert mondhat mindenki amit csak akar, beszélhetünk mi „sikertelen szezonról” meg „elbukott célokról”, de ennek a Rómának nem sok ellenféltől kell tartania. Pont fordítva!
A végére Destro le volt törve, mint az éjjeliedény füle
A mieink közül feltétlenül ki kell emelni Faziót, aki újra a jobbik önmagát hozta ezen a meccsen, hibátlan volt a védekezésben és ráadásul megszerezte a vezetést is. Salah pedig a jelek szerint nagyon szeret játszani a Bologna ellen, most elmaradt a mesterhármas, de egy gólt most is lőtt (és micsoda gólt), meg ott volt az indítása Perottinak a harmadik gólnál, ami konkrétan lenyűgöző volt.
Még van egy utolsó hír, aminek nincs sok köze a meccshez, vagy ami azt illeti bármi komolyhoz, de a napokban Rómában megrendezték a Romics fesztivált, egy képregényeknek és animációs filmeknek szentelt rendezvényt, ahol többek között megfordult Yoshiyuki Tomino is, akit a legegyszerűbben úgy lehetne bemutatni, hogy ő Gundam „apukája”. A lényeg, hogy Tomino Szenszei kapott ajándékba a Rómától egy névre szóló mezt, szóval most már minden ellenfelünk elkezdhet félni, most már Gundam is velünk van!
Kéretik megfigyelni, a 78-as számot, mint a mobile suit típusszáma: „RX-78-2 Gundam”. Csak mert a Roma ügyel a részletekre.
View Comments (16)
Di Francesco egyszer azt nyilatkozta, hogy ő karrierje során vált romanistává, fia azonban már annak született, és a Curva Sud-ba járt meccsekre. Én szívesen megszerezném a srácot.
Én is örülnék az ifjabb Di Francesconak. Több helyen azzal is poénkodtak, hogy Di Francesco akkor jöhet edzeni a Rómát, ha hozza magával a fiát is. :)
Mai értesülések szerint Belgiumban bevonták Nainggolan jogosítványát, mert hogy részegen vezetett. A Ninja ezt cáfolta, egy eufemizmussal élve ostobaságnak minősítette a hírt és feltett egy képet a jogosítványával instagramra. Amikor nincs hír, akkor megpróbálnak csinálni.
https://uploads.disquscdn.com/images/2fdd4a6a162ce099c567ada27e03d4daf4bd5e3901c70166e62602b3f8402a92.jpg
Közben ha jól látom Emersonnak annyira bejött az első olasz válogatott behívó hogy gyorsan le is sérült egy hónapra...hogy én hogy rühellem ezt a válogatott szarságot...
Ha jól értem valamilyen gyulladásról írnak, ami pár hétig el fog neki tartani.Ezek szerint ezért nem játszott már Bolognában sem?
Na, ennyit a Roma legendás szerencséjéről...
http://index.hu/sport/futball/2017/04/12/mazlifaktor_a_bl-ben/
Pont ezt akartam belinkelni én is. :)
én is most találtam meg. Enyhén szórakoztató és valljuk be van is benne igazság. Mondjuk az tény, hogy ritkán jutunk tovább, az is tény, hogy általában másodikként, és még az is tény, hogy a legritkább esetben tudunk felmutatni bravúrt (mondjuk anno a Lyon, vagy a Real ellen), sőt helyenként a kötelező sem ment (Szatyor). De, hogy mindig mi kapjuk a szopórollert az mindig is gyanús volt.
Ahogy az egész sorsolás is. Például évekig ugyanaz a 3 csapat szokott bejutni a Bl elődöntőbe (Barca-Real-Bayern), azt leszámítva, hogy nyilván jó csapatok, amellett, hogy a rákban kapják olyan ritkán egymást a negyeddöntőben? Tavaly a Barca (meg idén is) idén a Bayern-Real fog lemaradni, hú ez már valami. Helyette van az Atletico (aki lassan átveszi a Barca helyét), akiről el lehet mondani, hogy felnőtt a feladathoz (nincs mese ezt a példát kell követni), és minden évben egy meglepi csapat, aki ezredévente jár erre, és aki nem nagyokat ver meg, hanem surranópályán jut oda (idén Monaco, azelőtt City, Juve, Chelsea, Dortmund stb.). Na ezeket a surranókat nem fogtuk meg, de nem is volt rá lehetőségünk sok(vagy soha).
Gondolod "segítenek" a szerencsének? Csak nem, azzal megdőlni nagyon durva lenne, lehet, hogy én vagyok naiv, de szerintem azt nem vállalnák be még az UEFA-ban sem, pedig az elmúlt években láthattuk, hogy milyen kemény "versenyzők" voltak/vannak ott. :)
Én úgy tudom, hogy ez a világ egyik legtermészetesebb dolga, hogy az UEFA előre kiosztja a meccseket. Voltak olyan botrányok, hogy felkerült valami honlapra egy nappal előre a párosítás, vagy a "próbasorsoláson" véletlen pont ugyanazt sikerült kihúzni mint másnap a rendesen. Ha megfigyeled mindig van halálcsoport, amivel majd szedik a pénzt, de persze csak egy, az EL-ben mindig összetolják az egy bajnokságból jövő csapatokat, mert unalomba fulladna, és csak egy szűk szegmensre korlátozódna az érdeklődés. Valamennyi véletlenszerűség biztos van benne, de abban biztos vagyok, hogy több gazdasági elemzés, mint gondolnánk.
Én abban voltam, hogy csak a bírók "nyúlnak bele" egy picit, hogy ők vannak néha picikét "motiválva" egyik, vagy másik irányba. Például emlékszem egy régi kiírásra, amikor muszáj volt a Bayernnek megnyerni, ha fene fenét eszik akkor is és konkrétan kínos dolgokat műveltek, szó szerint több méteres lesgól, kirívóan durva szabálytalanságok elnézve, stb.
A sorsolással játszani nagyon meredeknek tűnik, ott elég sok szereplőt be kell vonni és nem egyszerű a kivitelezése sem egy ilyen stiklinek. Ha pedig megdőlnek egy ilyennel, akkor a következmények is nagyon csúnyák, azt nem lehet annyival kidumálni, hogy "nem láttam a lest" meg ilyenek.
Ugyanakkor mindig a lehető legrosszabbat feltételezem az intézményekről, mert sajnos többnyire ezek a feltételezések be szoktak igazolódni, szóval nem lennék meglepve, ha egyszer itt is kiderülne, hogy öt évre előre ki volt osztva, hogy ki nyeri. :(
Közben ajánlatot tettünk Özyakupért a Besiktasnak, 12 milliót szerettünk volna fizetni, de a Besiktas elhajtott minket, állítólag egy 20 milliós árcédulát akasztottak a 24 éves középpályás fülére. Én nem ismerem ezt az Özyakupot, de 20 milliót egy török középpályásért... Maradjunk annyiban, hogy nem adják olcsón.
Megnéztem pár statot és videót róla (ergo mindent tudok :). Ez alapján ő egy klasszikus szervező középpályás elsősorban Pjanicra emlékeztet a pozíciója (bár a Besiktasban Talisca elvileg a valódi csatár mögötti szevező, de néha helyet cserélnek), videói (mozgása, cselezése, passzolása) engem inkább Bruno Fernandesre emlékeztet (2 évvel fiatalabb, de 5 misivel ér kevesebbet a transfermarkt szerint, ami nyilván nem sokat jelent). Magyarul jól cselez, felállt védelem ellen hasznos lehetne, mert beviszi 2-3 ember közé, és kiválóan kényszerítőzik; de nem mindig tud időben szabadulni a labdától.
Az is látszik a törökön, hogy sosem szabadul a labdától azonnal, (labdaátvétel, tisztára játssza magát, felnéz, passzol); nyomás alatt nem vagyok biztos, hogy stabil labdatartásra alkalmas lenne.
A mezőnymunkája sem kimagasló, sem a szerelési, sem a labdalopások, ami azt jelenti, hogy kevesebbet vesz részt a valódi labdaszerzésben, csak területek lezárásában, passzsáv betakarásban lehet jó max (na ezek, amik nem látszanak ilyen videókon).
Labdaszerzést követően jól megindul, bár van egy egész kellemes kezdősebessége, de nem kimagasló, ebben pedig biztosan nem tud már fejlődni.
Végül azért a gyengébb, szellősen védekező török bajnokságban hagyták érvényesülni, és ott sztárrá vált, akkor nyilván a törökök úgy érzik ez a fiú egy fenomén. Ami azt jelenti, hogy drága mulatság lehet (azért a törökben jó fizuk is vannak), cserébe pedig nem igazán tudunk olyan alternatívát nyújtani neki, ami nagyságrendekkel jobb lenne a Besiktasnal (idén Bl-ben és most El negyeddöntőben is van, mi egyikben sem jutottunk be, valamint bajnoki cím sem reális igazán nekünk).
Ezek alapján messze nem éri meg a befektetett energia magában a próbálkozásba sem, ha ugyan igazak a hírek. Ez alapján vegyük meg 10 misiért Bruno Fernandest.
Egyenlőre úgy tűnik, hogy elméleti kérdés marad, a törökök nem adják 12-ért, 20-at meg majd adnak érte az angolok, vagy egy nagylelkű mecénással felszerelt klub. Ez is egy olyan igazolás, amit nem igazán tudok sajnálni, ha nem jön össze. :)
ráadásul az, hogy ilyen típusú játékos került szóba felveti Gerson-Grenier párossal kapcsolatban a hasznosságukat. A francia sérülékeny, de nem rossz, viszont tudtommal nem vettük még meg. A brazil meg drága volt, de a nagy büdös semmi kategória egyenlőre. Ha valóban ilyen játékost szeretnénk jövőre, akkor egyértelmű, hogy eladjuk őt/őket. És akkor felírhatjuk a bukottak még kategóriába Gersont.
Közben olvastam, hogy szegény Nagy Ádám jól lesérült edzésen és állítólag vége is a szezonjának. Igazán sajnálom szegény srácot, nagyon tetszett a hozzáállása, arról meg nem is beszélve, hogy a magyar focinak mekkora szüksége lenne sikeres játékosokra. Ez is annyira jellemző, megvárta amíg lejátsszák a meccset ellenünk és utána sérült le. Jobbulást neki!