Előrebocsátom, hogy cinikus, öncélú és egyáltalán nem informatív post következik. Megint úgy áll a helyzet, hogy nem nyerünk semmit, és nem, kicsit sem vigasztal, hogy így könnyebb lesz a második helyért folytatott harc. Egy érdekesség: ha sikerül, ez lesz Totti kilencedik (!!) bajnoki ezüstje, minden sorozatot figyelembe véve a tizenhetedik (!!!!!!) alkalom, amikor épp lemarad egy trófeáról. Na, az EL nem szaporítja az ezüstöket.
Nem is tudom, van-e értelme kezdőkről, taktikáról, anyám tyúkjáról beszélni, ez a párharc a Roma DNS láncába beleépített adatokkal volt azonos. Kíváncsi vagyok Clement véleményére, ha esetleg megint idelátogat, szerintem tovább jutott a kevésbé jó, egyben a kevésbé balfék csapat. Az első meccs első félidejében rommá verte a Roma a Lyont, aztán jött a menetrendszerű leállás a második játékrészben. Én nem vagyok annak a magyarázatnak a híve, hogy ez vagy az a csapat megverte magát, hát nem, ehhez természetesen kellett a Lyon, de egyrészt sehol nincs az leírva, hogy két olyan húszról ellőtt labda is így sikerül, másrészt a Romának ez már évekre visszamenő problémája. Ez már nem véletlen, hanem tendencia, és komoly gond.
Amellett a sorsszerűség mellett is nehéz elmenni, hogy a három szezont befolyásoló európai kupameccs mindegyike ugyanúgy kezdődött: hüledezett mindenki, hogy mennyivel jobb a Roma, majd a nagy büdös semmiből, egy-egy pontrúgásból betolta az arcunkba a valóságot az ellenfél. Tényleg unom én is a folyamatos picsogást, és készséggel elismerem, hogy amikor a javunkra döntenek, azt könnyebben viselem – ne legyünk képmutatóak, mindenki így van ezzel. De tegnap a rengeteg kihagyott helyzet, a meg nem adott tizenegyes, a meg nem adott gól együtt kiadta a Roma történelmének esszenciáját. Itt mindig minden elcsesződik. Mindig majdnem ott vagyunk, de valahogy sose sikerül.
Spallettire a tegnapi után nem panaszkodhatunk, körülbelül úgy kezelte a meccset, ahogy kell. Az elejét nagyon megnyomtuk, de pont benyeltünk egy gólt, ezt benéztük. Aztán hamar sikerült is egyenlíteni, és nem rohantunk előre, de még mindig a Roma dominált. Nem kockáztatott még ekkor feleslegesen, de amikor eljött az idő, akkor belenyúlt keményen a meccsbe. A két wingback, és De Rossi helyére is támadók jöttek, és itt szeretném megjegyezni a nagy búsongás közepette, hogy azért szerencsénk is volt, mert két-három kontrát bizony megúsztunk. Alissonnal megfogtuk az Isten lábát, belőle nagyon nagy kapus lesz, már most, másodikszámúként, állandó játéklehetőség nélkül is kiváló. Nem lesz könnyű dolga annak, aki eldönti, ő legyen-e a kapusunk jövőre, vagy Szczesny, bár az anyagiakkal együtt a brazil felé dől a mérleg. Egyébként meg fogalmunk sem lehet, ki dönt majd, jelen pillanatban 90%-ig biztos, hogy még nem a klub alkalmazottja az illető. Nagyon valószínű, hogy semmit nem nyerünk, akkor pedig Spalletti megy, ez teljesen biztos, a sportigazgató személye meg még mindig nem ismert.
A következő kérdés, hogy most miért harcolunk. Felmerült tegnap a kommentek között, hogy ezzel a játékkal a Laziót ki lehet ejteni. De tízből hány meccsen tud így támadni a Roma a Lazio ellen? Szerintem is jobb csapat a Lyon, és nem is kevéssel, de a Lazio idén szépen összeállt, az pedig, hogy jobb mentális állapotban lesznek, egyértelmű. Tavaly ilyenkor legalább kellett küzdeni a BL helyért a bajnokságban, előre kellett nézni, ami még mindig jobban hajt, mint tartani a második helyet. Érdekes hónapok jönnek, nagyon homályos, mit hoz a jövő, de ez van. Gratulálok a Lyonnak, nem lehet azt mondani, hogy érdemtelen a továbbjutásuk, kiélezett párharc volt. Remélem, már felkeltek az Olimpico gyepéről a sérült játékosaik, akik valahogy mégis végig tudták játszani a meccset.
View Comments (12)
Szerintem teljesen felesleges a Lyon játékosait bírálni az időhúzás miatt, ilyen a foci, ezek a szabályok, ez van. Fordított helyzetben a mieink se tettek volna másként, Spalletti is nyugodtan megspórolhatta volna ezt a szöveget, de ez csak az én véleményem. Viszont bírálom a "rokonszenves" lyoni szurkolókat, a szép kórusok, meg a jeles alkalomra készített "ROMA MERDA" sálak miatt. De nem baj, kíváncsian várom, hogy végül lesz-e okuk ünnepelni valamit, vagy az idén csak a kórusoknak meg a sálaknak örülhetnek.
Apropó bírálatok, érdemes megemlékezni a "mi Viktorunk" bírói teljesítményéről is. Szerintem azt a lest el lehet nézni, van ilyen, nem kéne rá büszkének lenni, nem jár érte dicséret és olyan kommentet is olvastam, hogy ez a partjelző hajlamos a "preventív zászlólengetésre", de el kell fogadni, nem egyszerű eldönteni az ilyet. Viszont a kezezés elég durva volt, ráadásul ha jól emlékszem a spori meg az alapvonali cimbije, ott álltak a francia játékos szájában és mégis sikerült nekik nem észrevenni.
Ettől függetlenül szerintem összességében a Lyon volt a jobb. Pedig szerintem a két meccsen párszor megmutattuk, hogy le tudtuk volna győzni őket. Kár.
Elvileg, ha nem biztos benne, tovább kell engedni a támadást. Ezt persze senki nem tartja be, de akkor mi ez? Mert nem szabály.
Igen, ez lenne az elv, jó ideje mondogatják, ha nem biztos, el kell engedni. De ugye ha megállítja, annak nincsenek közvetlen következményei, ezért a gyakorlatban inkább ennek az elvnek az ellenkezője érvényesül.
Egyébként évek óta azt hallgatom a különböző illetékesektől, hogy a partjelzők munkája mennyire nehéz a leseknél, mert egy időben két irányba kéne nézniük és az meg fizikailag nem működik. Ehhez képest gyakran ugyanezek az illetékes urak berzenkedtek ha valahol felmerült a videóbíró gondolata.
Ja igen, a Roma Merda már Lyonban is ott volt. Ezek szerint Bastos elhozta onnan az egyetlen Lazio Merdásat.
De ezek nem "szabványos" sálak voltak, ezeket direkt az alkalomra csinálták, felkészültek a srácok. Én nem vagyok a különböző "MERDA" sálak szakértője, de még sose láttam olyat, ami a gyalázott csapat színeiben lenne, mert ki venne meg olyat? Kivétel csak a Juve, gondolom mert őket mindenhol egyformán szeretik.
Ezért gondolom, hogy időt és fáradtságot nem kímélve, ezek a derék francok nemcsak megtanultak olaszul (csak a legalapvetőbb kifejezéseket, amit az ő szintjükön használnak: vaffanculo, merda, stb.), hanem szereztek ilyen szép sálakat is, mindezt csak a Roma kedvéért. Kellemes, mondhatnánk szerethető társaságot ismerhettünk meg. :)
Nyilatkozott a Chapecoense elnöke: "Csak a Barcelona segített nekünk az első pillanattól kezdve, meghívtak minket a Gamper tornára, kifizetik az összes költségünket és felajánlották nekünk a meccs bevételeit is. Az olasz klubok? A Roma is jelezte, hogy szeretnének velünk játszani egy barátságos meccset, de most nagyon sűrű a naptárunk, majd meglátjuk, hogy sikerül-e beilleszteni."
Én továbbra is kitartok a magunkat vertük meg, ejtettük ki stb. teóriánál. Ha az első félidőben rúgunk egy ötöst, egy szót nem szólhattak volna. Azt meg, hogy az ucsó 10 percben, amikor már Fazio is centert játszott, és még a labdaszedő gyerekek is felmentek az ellenfél tizenhatosáig, háromszor lerohantak és helyzetbe kerültek, nehéz a Lyon érdemének betudni. A 80. percig nem sok mindent láttam a Lyontól, szaladgáltak, mint a prérikutya és imádkoztak, hogy Dzeko a következőt is föléqurja, amikor meg már végképp nem volt semmi 5letük, nyomtak egy öngólt. De a jó isten mellett velük volt még Kassai bíró spori is vastagon, meg az ő segítői (vagy hátráltatói), ők így együtt teljes mellszélességgel tették az dolgukat, emelték a zászlót a nemlesnél, nemfújták a sípot a kezezésnél. Remélem már hazaértek, mert úgy halottam a Vakok Intézetében, ahol meleg levessel várják őket, korán van a takarodó. Summa summarum egy sokkal jobb csapat verte ki saját magát, és a lucky lúzer örülhetett, mint majom a farkának.
Ismétlem önmagam, de szerintem ez az első meccsen ment el. Nem lehet kapni 4 gólt egy meccsen és utána bízni a nem is tudom miben. 4 gól!!! És főleg azután, hogy az első félidőben ott is megvoltak. Basszus!!!
Abszolút az az egy félidei 3 gól tett be. Főleg a hosszabbításos Lacazette-s mert abban az fájt igazán, hogy mintha már minden játékos a kijárat felé sóvárgott volna, mintha nem is számított volna már, teljesen abszurd volt.
Igazából ugye 2-1el fordultunk. Másodikban kp-nk kifingott, a kopasz nem cserélt és gyorsba kaptunk kettőt. Így lett 3-2, de több is lehetett volna, elég durva helyzeteket úsztunk meg. Erre valahogy erőre kaptunk és kinyíltunk, benne volt a 3-3 lett belőle 4-2. Lehet taktikus vagyok és látom hogy van egy visszavágó, meg fogom a meccset és eljövök egy 3-2-es zakóval tudva ahogy ment a meccs az első félidőben itthon megverem őket 1-el. A juve ebben is előrébb van mint mi, okosabb taktikusabb. Mi csinosabbak vagyunk mint az öreg hölgy, de az meg rafkós és okos és a végén ez dönt. Tudjátok mit csinál a juve 3-2nél, átáll 6 védőre és kibekkeli itthon meg megbassza őket 1-0ra és csöngettek. Mi nem, mi megyünk előre, sértve az önbecsülés ha kikapsz. Egyszerűen buták vagyunk, nincs egy szellemi vezér aki mondaná, gyerekek állj, jó ez a 3-2. Juvébe Buffon vagy Chiellini biztos intézkedett volna. Majd nézzétek milyen okos játékkal szopatják meg a Barcát.. Túl naiv csapat vagyunk évek óta.
Szerintem azért ennél több elismerést érdemel a Lyon. Én nem is nagyon vagyok mérges magunkra, nem is volt olyan, hogy óriási ziccert kihagytunk volna, hanem inkább hatalmas blokkok, és emberfeletti védések állítottak meg minket. Kassaiék szarok voltak, az a les egyáltalán nem volt az, de ki tudja, hogy sípszó nélkül mi lett volna belőle, míg a kezezés... utálom a kezezős szabályokat. Régen úgy volt, hogy az egy tiltott testrész, ha hozzáér, bármit csináltál szabad/büntető. Ha szándékos, akkor meg lap. Ezzel szemben most az a módi, hogy csak akkor fújják be, ha "keresi a labdát". Ez azért nagyon necces így, meg nem kéne mindenfele kapálózni, Pjanic volt az, akiről rendszeresen fújtak be kezezéseket, mert albatrosz módjára védekezett. Itt nem volt ennyire durva, de szabályos sem. Nagyon-nagyon kevésen múlott, mindössze egy gól választott el minket, és van lehetőségünk válogatni azok közül amiket könnyű lett volna kivédekezni, vagy berúgni. Mondjuk az első gólt a római meccsen. Ami a legelső gól ismétlése volt gyakorlatilag. Vagy bármelyik távoli lövésnél kilépni a támadóra. Mindegy, túl kell lépni, csak nehéz, mert így viszonylag céljavesztett ez a szezon is, persze-persze muszáj megcsípni a második helyet, mert különben végünk, de tököm tele van már a második helyekkel. Muszáj lesz arra a remélhetőleg 2 kupameccsre minden erőnket összeszedni, mert most már simán van rá kapacitásunk. És hiába egész jó csapat az a Lazio szerintem ha így játszunk ellenük is, akkor lesz megint egy emlékezetes 5-1-szerű derby.
Nekem Spal a kedvenc ezdőm évek óta és nem hiszem, nem akarom elhinni, hogy ő konkrétan ezt nyilatkozta, ha nem nyer semmit elmegy..Ezt mondhatná bármelyik edző, de hogy pontosabban lássam/lássuk a dolgokat, akkor április elején mártudni fogjuk, hogy más fogja irányítani jővőre a csapatot? A 4-2-es idegenbeli az sokkal jobb eredmény, mint a 2-0, szóval,ha meccs előtt 60 % esélyt adtak magunknak, akkor ez a Lazio ellen max 30 szerintem. Azért jött vissza a Mister, hogy másfél év múlva elhagyja szeretett csapatát? Én nem veszem ezt be. Bár tény és való, hogy top klubok is felfigyeltek rá, mert tényleg egy top edző és valószínű mostanra már ő is szeretne nyerni valamit, nem csak örökös második lenni, mint a Róma, Sajnos. Kiderül majd ki akar az új stadionnak a részese lenni a jővőben. Ha kész lesz, új időszak kezdődik és pár éven belül mindneki a Stadio Della Roma gyepére ahítozik majd ASR címerrel a szíve felett, de csak keveseknek fog megadatni!