Nehéznek ígérkező túrával kezdtük az új évet, még akkor is, ha immár az utolsó tíz Genoa elleni meccsből kilencet sikerült megnyerni. A Luigi Ferrarisban kapott már egy hármast ebben a szezonban a Juventus és a Milan is, de a Napoli is csak egy ponttal távozott a kikötővárosból. Emellett bő két hét szünet és a változás közepén álló keretek vetültek még baljós árnyakként a találkozóra.
A csapatok felállása a következő volt:
Roma: Szczesny; Rudiger, Fazio, Juan Jesus; Peres, De Rossi, Strootman, Emerson; Nainggolan, Perotti; Dzeko.
Genoa: Perin; Burdisso, Izzo, Munoz; Lazović, Cofie, Rigoni, Laxalt; Ninković, Ocampos; Simeone.
A Genoa kerete javában alakulgat, visszatért a csapatba Mauricio Pinilla, de igazából a távozók miatt pöröghettek a fogaskerekek Ivan Jurić fejében. Pár nappal ezelőtt igazolt a Juventushoz az eddigi alapember Rincon, valamint a Napoli elvitte a tavaly remek szezont futó Pavolettit. Spalletti legnagyobb problémája az Afrika Kupán telelő Salah távolléte. Nagyon kellemetlen, hogy minden második évben pont a bajnokság legkritikusabb időszakának számító januárban nem számíthatnak a klubok az afrikai játékosokra, de a jégkorong világbajnokságot is minden évben a legjobb játékosok nélkül rendezik meg.
Ugyanahhoz a taktikához tértünk vissza, amit decemberben alkalmazott a csapat, amikor Salah sérült volt. Három középhátvéddel játszottunk, a két szélső pedig Emerson és Bruno Peres, a két wingback voltak. Manolas még nem volt tökéletes állapotban, ezért Rüdiger és Fazio mellett Juan Jesus kezdett. Ez a rendszer jól reflektál arra, hogy Salah nélkül a támadójáték talán nem olyan erős, hogy kibírja a hátul keletkező átlag két-három tiszta ziccert, és szinte tökéletesen lezárja a kapunkhoz vezető utat. A Genoa a legtöbb támadását a széleken vezette Laxalt és Lazović révén, de jól be tudtuk duplázni a széleket, amikor kellett, miközben középen is maradt elég ember, így pár élesebb beadáson, és lehetetlen szögből érkező lövésen kívül nemigen történt más.
Végig több lehetősége volt a Romának, de igazán komoly helyzete alig. Dzeko előtt adódott kettő is, de az egyiknél akkorát védett Perin, hogy beleszakadt a térdszalagja – legalább nem ugyanaz, amelyik korábban -, a másiknál pedig a kapufa mentett. Nem volt még igazán éles a csapat, Perotti például egy labdavezetést sem vállalt egész meccsen, holott tavaly neki volt a legtöbb a bajnokságban. A középpályás védekezés jobban működött, mint általában, a csapat gyakran fennmaradt a Genoa labdakihozatalainál, amelynek jó pár labdaszerzés lett az eredménye. Előre játékban azonban még maradtak kívánnivalók, nagyon pontatlanul passzolt a csapat.
Minimalista győzelem volt, mert mindössze egy öngóllal sikerült nyerni, de Genovában ez bőven elég is. Most már látszik, hogy a Roma tud védekezni is, ha nagyon kell, és Spallettinek az adódott helyzetekre vannak válaszai, rugalmas és felkészült edző. Fazio szezonrekordot állított fel, ő maga 22 Genoa támadást akasztott meg, illetve volt négy megelőző szerelése is. Mellette talán Szczesnynek és Strootmannak sikerült legjobban a mérkőzés, a holland igazi box-to-box teljesítményt nyújtott, a régi Strootmant láthattuk vasárnap. Legközelebb 15-én az Udinese otthonába látogatunk, utána pedig elkezdődik a nagy hajtás, bajnokság mellett Olasz Kupával.