2016-nak is hamar vége lett, újabb évet zártunk trófea nélkül. Ezen kívül is volt okunk a panaszra, de örülni is tudtunk. Volt edzőcsere, játékosok jöttek-mentek, rekordok dőltek meg. Egy összefoglaló posztban búcsúzunk ettől az évtől.
2016-ot még 2015-ben sikerült elindítani, egy Spezia elleni kupabúcsúval. Ez már determinálta az újév első hónapjának történéseit, nyilvánvaló volt, hogy Garcia feje fölött egyre nagyobbakat suhint Damoklész kardja. Januárban egy Chievo és egy Milan elleni döntetlennel kezdett a csapat, melyek után Pallotta megköszönte a francia edző munkáját, majd 14-én kinevezték régi kedvencünket, Spallettit. Bár Garcia sokkal jobb állapotban hagyta ott a Romát, mint amiben átvette, és kezdőszezonjában rekordokat döntött, az egyetlen hiba ebben a manőverben az volt, hogy túl későn húzta meg az elnök. A kopasz egy Verona elleni döntetlennel, és a Juve Arenában elszenvedett 1-0-ás vereséggel kezdett, de már ekkor is érezhető volt a hatása. De Rossi újra életjeleket mutatott, és taktikailag sokszínűbb lett a csapat. A téli átigazolási időszakban fontosabb változások is történtek, Garcia távozása Gervinhóét is jelentette, illetve érkezett Perotti és El Shaarawy, akik meghatározták a szezon hátralévő részét.
Ezután kezdetét vette egy nyolcmeccses győzelmi sorozat a bajnokságban, melynek köszönhetően felkapaszkodtunk a dobogóra. Spalletti nemcsak szerkezetileg, de az egyének szintjén s felpörgette a Romát. Nainggolant egy új poszton kezdte el használni, ott, ahol annak idején Perrottát, így az idény második felére feljavult a játéka. Perotti és El Shaarawy remekül működtek együtt Salahval. Az argentin leigazolását nem sokan tartottuk jó ötletnek, hát kövessük meg, merthogy a támadójátékunk legfontosabb embere lett. Februárban még ott voltunk a Bajnokok Ligájában is, ahol oda-vissza kikaptunk a Real Madridtól. A visszavágón akár meg is fordíthattuk volna a párharcot, de Salah és Dzeko is kihagyták a kihagyhatatlant, így simán jutott tovább a későbbi győztes. Tottit mégegyszer megtapsolta a Bernabeu, nem sok ellenfelet ünnepelnek meg kétszer.
Itt nagyjából véget is ért a 15/16-os szezon, minden létező terepen világossá vált, hogy cím nélkül maradunk. Voltak azért szép eredmények így is, például a Fiorentina elleni 4-1, a Palermo elleni 5-0, de a tavaszi szezon legfontosabb meccse egyértelműen a derbi volt. Ekkor már hétpontos előnnyel álltunk a harmadik helyen, míg a Lazio szezonja minden várakozást alul múlt egy dobogó után. Piolinak ez lett volna az utolsó lehetősége megmenteni az állását és a csapata becsületét, ám végül búcsúzni kényszerült a sasok padjátóé. Már a meccs elején betalált El Shaarawy, aztán Dzeko, Perotti és Florenzi is, míg náluk csak Parolo volt eredményes. A szezonban oda-vissza vertük a Laziót, és ez a 4-1-es győzelem sokáig emlékezetes marad.
Spalletti visszatérésével kapcsolatban nem mehetünk el szó nélkül a Tottival való viszonya mellett. Annak idején is voltak pletykák bizonyos ellentétekről a két ember között, de akkor Totti még a világ egyik legjobbja volt, nem volt kérdés, hogy mi lesz a vége. Spalletti nem számított Tottira alapemberként, amit a kapitány nem fogadott jól. Ehhez hozzájárult a média is, de Tottinak és a feleségének is voltak hibás megnyilvánulásai. Azt lehet mondani, Spalletti példásan járt el, tekintélyt szerzett magának, lecsengett a botrány, és Totti is beállt a sorba. Olyannyira jól sikerült, hogy a Capitano egymás után húzta ki a szarból a csapatot csereként beállva, gólokat és gólpasszokat szerezve a hajrában, vagy amikor éppen kellett. Legemlékezetesebb alkalom a Torino elleni hazai meccs, ahol világrekordot döntött az egy könnycseppre eső Roma szurkolók száma.
Később sikerült még megverni a Napolit, és idegenben a Milant is, sőt, a Roma 80 pontot gyűjtött a bajnokságban, de a BL főtábla szereplést érő második helyet a déliek szerezték meg. Ez volt az első alkalom, hogy három csapat is legalább 80 pontot szerzett a Serie A-ban, azaz először nem volt elég ennyi a második helyhez. Tipikus. Tottival hosszabbítottak még egy évet, és elérkeztünk oda, hogy a Roma fennállásának 30%-ában a csapat játékosa volt az öreg.
Minden nyárnak úgy megyünk neki, hogy tudjuk, nagy az esély az egyik húzóemberünk távozására. Azért arra, ami végül történt nem számítottunk. A holtszezon legfontosabb eseménye Pjanic távozása a Juventusba, akik mellé még megszerezték Benatiát is, hadd örüljünk. Mivel a Financial Fair Play és a BL selejtező miatt nem gondolkodhattunk nagyban, a Roma nyári mercatója inkább csak a védelem megerősítését jelentette. Leigazoltuk Mario Ruit, aki gyorsan lesérült Rüdiger mellé tétmeccsen kívül, Vermaelent, Juan Jesust, Faziót, és a régi vágyunkat Bruno Perest. Melléjük még visszahoztuk Paredest és Gersont is. Ár-érték arányban biztos, hogy Fazio sült el legjobban. Bár a kezdetnél nem vele képzelte el a védelmet Spalletti, mára alapember lett, és jó párost alkotnak Manolasszal.
Augusztus közepén már tétmeccset játszott a csapat, a Porto ellen selejteztünk a BL-re. Okosan felépített, taktikus játékkal selejteződtünk ki, három felesleges piroslappal, és feje tetejére álló csapattal. Ekkor még nem nagyon kívántuk a kezdő közelébe Emersont, nagyot fordult a világ. Maradt az Európa Liga, és a szezon eleji szorongás, hogy megint mi áll előttünk.
Talán a legnagyobb és legkellemesebb meglepetés, hogy Dzeko magára talált, és végre úgy játszik, ahogy már tavaly is vártuk tőle. Nemcsak azokon a meccseken jó, amikor gólokat lő, de miután többször betalált, már nem görcsöl minden támadás során. A bajnokságban elég jól kezdtünk, bár megint sokat köszönhetünk Totti pár perces villogásainak. A Sampdoria elleni góljával ő lett az első, aki 23 egymást követő szezonban betalált a Serie A-ban, és 40. születésnapja előtt megszerezte a 250. bajnoki gólját. Összesen már 300 fölött jár, és ő a legidősebb mezőnyjátékos az öt topligában. Maldinival holtversenyben a legtöbb Serie A-s szezonnal rendelkezik, 25-tel. Túl van a 600. Serie A meccsén, De Rossival ketten ütik az ezret. Emellett a legjobb gól/perc mutatóval rendelkezik 2016-ban a Serie A-ban a 70 percnél többet szereplők között. Felbecsülhetetlen legenda.
Az idei bajnokságban a legkiemelkedőbben a rangadókon szerepeltünk, megvertük az év talán legjobb meccsén az Intert, vertük idegenben 1-3-ra a Napolit, 1-0-ra a Milant, és a derbit magabiztosan hoztuk 2-0-ára. Sajnálatos vereség volt a Fiorentina és az Atalanta elleni, a Juventus pedig juventusosan vert meg minket. Legsimábban a Torino intézett el. Az Európa Ligában magabiztosan teljesítettük a csoportkört, de ne feledjük: egy nagyon gyenge csoportból jutottunk tovább. Totti itt is kimagaslott, Paredes pedig a legtöbb passzal rendelkezik a sorozatban. Fontos és szomorú történés Florenzi sérülése, aki szalagszakadást szenvedett, és várhatóan valamikor tavasszal térhet vissza. Távozott Walter Sabatini is, a helyét egyelőre a segítője, Frederic Massara vette át. Sabatini stílusának sarokköve volt a fiatal tehetségek felkutatása, amivel együtt járt a sok kudarc. Sok hibát elkövetett, de neki köszönhettük Benatiát, Pjanicot (tudom, tudom), Strootmant, Nainggolant, Gervinhót, Dzekót, Perottit… konkrétan az egész csapatot Tottin, De Rossin és Florenzin kívül.
Iago Falque azt nyilatkozta, hogy a Romában megvan a lehetőség a Scudettóra, de úgy nehéz, hogy a Juventus nem veszít meccset. Ez egy korrekt leírása a dolgok állásának. A csapat európai szinten is kiemelkedően teljesített, csak a Juventus, a Barcelona és a Real Madrid szerzett több bajnoki pontot 2016-ban a farkasoknál, hazai pályán sikerült veretlennek maradni – ami nem kis dolog, tekintve, Garcia csapata milyen gyatrán teljesített otthon. A legtöbb gólt a Roma rúgta az olasz csapatok közül, minden szinten kiemelkedően szerepelt a csapat. Spalletti remekül menedzseli a Romát, és ha így mennek tovább a dolgok, nem indul rossz esélyekkel a csapat, hogy 2017-ben végre nyerjen valamit, még ha csak egy olasz kupát is. A célok között kell, hogy szerepeljen az új stadion projektjének gördülékenyebb haladása, a szurkolók helyzetének rendezése, Nainggolan, De Rossi és Strootman szerződésének meghosszabbítása és hogy sikerüljön a klub történetének legnagyobb alakját emlékezetes szezonnal búcsúztatni.
Boldog új évet és jó Roma meccseket kívánunk nektek!