A Roma Bukarestben játszott egy gól nélküli döntetlent a román bajnokság címvédőjével, egy számunkra már teljesen tét nélküli meccsen.
A meccs előtt már matematikailag is biztos volt a csoportelsőség, illetve két rangadónk is lesz a jövő héten, ennek megfelelően játszhattak akik a bajnokságban kevesebb lehetőséget szoktak kapni és az embernek néha olyan érzése volt, hogy ők is elsősorban arra figyeltek, hogy senki se sérüljön le. Ehhez vegyük hozzá, hogy a román bajnok még emlékezett a Rómában kapott 4 dugóra és fokozott óvatossággal közelítettek a Roma irányába. A végeredmény egy olyan meccs lett, amit a kórházakban altatóként lehetne adagolni a gyógyszerérzékeny pácienseknek.
Jól látom, hogy két sapka van rajta? Jobban belegondolva érthető…
Így álltak fel a csapatok:
ASTRA GIURGIU (4-2-3-1): 1 Lung; 22 Sapunaru, 15 Oros, 4 Fabricio (72′ 11 Florea), 77 Stan; 17 Nicoara, 8 Seto, 20 Lovin, 80 Teixeira; 7 Alibec (90′ 21 Niculae), 10 Budescu (88′ 19 Boubacar Mansaly).
ROMA (4-3-3): 19 Alisson; 13 Peres, 15 Vermaelen, 3 Jesus, 17 Seck; 33 Emerson (89′ 91 Marchizza), 30 Gerson, 6 Strootman (70′ 4 Nainggolan); 7 Iturbe, 10 Totti, 92 El Shaarawy (70′ 9 Dzeko).
És most nagyon nehéz helyzetben vagyok, mert kéne írnom valamit egy olyan meccsről, amin nem sok minden történt. Ez gyakorlatilag egy edzőmeccs volt, csak arra volt jó, hogy néhány sérült játékos játszhasson pár percet és Spalletti megnézhessen egy „tétmeccsen” néhány cserejátékost.
Az első félidőben nem is történt semmi, többnyire a Roma birtokolta a labdát (66%), a románok meg visszahúzódtak és kontrára játszottak volna, csak nem tudtak, közben meg várták a híreket a csoport másik meccséről.
A második félidő elején majdnem történt valami, az Astra szerzett egy gólt kihasználva a Roma egyik szokásos védelmi bizonytalanságát, de végül nem lett belőle semmi, a bíró nem adta meg, mert Alibec szabálytalankodott Emersonnal.
Továbbra is a Roma irányította a játékot, az Astra talán többet támadott a második félidőben, de sosem voltak igazán veszélyesek. A második félidő közepe táján Spalletti becserélte Dzekót és Nainggolant, ettől talán picit mozgalmasabb lett a játék, volt egy pár helyzetünk is, de nem kell nagyon komolyan venni, senki sem szakadt meg az igyekezetbe.
Végül a meccs legjelentősebb eseménye talán az lett, amikor a legvégén Emerson Palmieri helyett beállt a fiatal Marchizza, aki így elmondhatja magáról, hogy már játszott európai kupameccsen is. Aztán 4 perc hosszabbítás után a török bíró lefújta a meccset és ha agyonütnek se fogom megérteni, hogy miért hosszabbított.
A legérdekesebb a román csapat és a közönség felhőtlen öröme volt a meccs végén, ugyanis a csoport másik meccsén a Viktoria Plzen legyőzte az Austria Wient és ezzel az Astra is továbbjutott a csoportból. Ennek én nagyon örülök, csak annak örülnék jobban, ha később az EL-ben megint játszhatnánk az Astra ellen, de szerintem úgyse lesz ekkora szerencsénk.
A mieink közül senki sem brillírozott, Gerson a szokásosnál aktívabb volt, sokszor ért labdába és volt néhány érdekes megoldása, főleg az első félidőben. Iturbét el kell adni, minél hamarabb annál jobb. Ma Totti se vitte túlzásba, volt egy pár érdekes passza, de ennyi. Vermaelen jó volt. Állítólag El Shaarawy is játszott…
A lényeg, hogy ismétlem önmagam, de ez gyakorlatilag egy „edzőmeccs” volt, se több se kevesebb. De túl vagyunk rajta és készülhetünk a Milan elleni hétfői rangadóra. Apropó hétfő, délben egy órakor fogják kisorolni a következő ellenfelünket az EL-ben, annyit tudunk, hogy egyenlőre sajnos nem játszhatunk megint az Astra ellen és hogy Rómában lesz a visszavágó (február 16-án és 23-án lesz a két meccs). Lehet izgulni, ezek közül kapunk majd valakit:
Manchester United
Olympiacos
Anderlecht
AZ Alkmaar
Astra Giurgiu
Athletic Club Bilbao/Genk
Celta Vigo
Gent
Krasnodar
PAOK
Hapoel Be’er-Sheva
Villarreal
Rostov
Borussia Mönchengladbach
Legia Varsavia
Ludogorets