Elszenvedtük a második vereségünket a bajnokságban, a Juve és a Napoli megléptek.
Belotti sajátságos gólöröme
Nagyon nincs kedvem kitalálni egy címet ehhez a poszthoz, az eredmény mindent elmond. Most nem lehet hivatkozni semmire, meddő mezőnyfölény, kihasználatlan helyzetek és egy cinikus Torino megbüntetett minket.
Ugyanaz a csapat kezdett mint a Fiorentina ellen, amelyik már akkor is kikapott és megint kikaptunk. Egy 4-2-3-1, Dzekoval az élen, Salahval és Perottival a széleken és Nainggolannal, aki fellép a támadásoknál. Elméletileg ez remek, de a gyakorlat megint ránk cáfolt.
Túl törékenyek vagyunk, elsősorban a védekező fázisban. Eddig többnyire sikerült az eredményes támadó játékkal kompenzálni a védelmi megingásokat, ma nem sikerült. A Torino jobb volt. Gondoljunk csak bele, 1990 október 7 óta nem tudtak nyerni a Roma ellen a saját közönségük előtt, még Ottavio Bianchi (ki???) volt a Roma edzője.
Belotti gólja
Pedig a helyzetek megint megvoltak, nagyon erősen kezdtünk, Dzeko majdnem… Nainggolan messziről… Aztán jött Belotti, aki rögtön a 9-ik percben kihasználta a lehetőséget és vezetést szerzett a Toronak. És még nem volt vége, a 13-ik percben Iago Falque lőtt egy kapufát, Belotti passza után, végül Szczesny-nek kellett csodát tenni, hogy ne legyen azonnal 2-0.
Pedig néha kimondottan szépen játszottunk, néha szemet gyönyörködtető megoldásaink voltak, de nem voltunk elég konkrétak. Dzeko szinte folyamatosan veszélyesen játszott, de túl sokat hibázott. Hátul viszont szinte végig törékenyek voltunk.
Dzeko vs. Hart. Az mennyire vicces, hogy a mezeladások szerint Hart a nagy sztár a Torinóban?
A második félidőben beállt Totti, De Rossi helyére, a Torino szurkolók pedig megtapsolták, tehát még isten igazából haragudni se tudok rájuk. De a játék képe nem igazán változott, Dzeko fejesét szokás szerint Hart kivédte és az 51-ik percben Benassi már egyes-egyedül volt a tizenhatosunkban, amikor is Florenzi az utolsó utáni pillanatban bemutatott egy csodás szerelést.
De ami késik nem múlik, alig egy perccel később Bruno Peres leterítette Belottit a tizenhatosunkban és tizenegyes, amit a mi „néhai” Iago Falquénk értékesített és már 2-0 a Torinónak, pedig Szczesny majdnem kivédte.
Falque gólja
Aztán De Silvestri leterítette Perottit a másik tizenhatosban, mi is kaptunk egy tizenegyest, amit a Capitano rendkívül magabiztosan értékesített, ez volt Totti 250-ik gólja a Serie A-ban. Tehát 2-1 volt az eredmény és én marha elkezdtem reménykedni, hogy hátha… De sajnos a Roma veszélyesen kitámadott, hátul hatalmas területet hagyott, a 65-ik percben pedig egy kontra végén megszületett Iago Falque második és a Torino harmadik gólja. Hab a tortán, hogy a mi egykori spanyolunk lövése megpattant Fazio lábán és természetesen a labda a kapunkban landolt, csak mert mázli…
Spalletti mester megpróbálkozott mindennel, lecserélte Nainggolant, bezavarta El Shaarawy-t és így a Roma „szuper-offenzív” lett. De nem sikerült újra nyílttá tenni a meccset, sőt, valójában volt egy pár elpuskázott Torino ziccer és Szczesnynek is be kellett mutatnia még egy pár szép védést, hogy a teljesen kitámadó Roma ne kapja meg a negyedik gólt is.
Iago Falque öröme. Merje csak azt mondani valaki, hogy a volt romanisták nem játszanak jobban ellenünk. Nyíltan körberöhögöm az illetőt!
Nincs nagyon mit mondani, megmérettettünk és könnyűnek találtattunk. Közben a Juve már +5-re, a Napoli meg +4-re jár.