Ismeritek azt a sztorit, hogy az egyik csapat támad, tartja a labdát, helyzeteket dolgoz ki, a másik meg kihasználja az összes hibájukat? A vicc legvégén hívják az öreg varázslót, ő megsuhintja a pálcáját, és minden megfordul.
Ez a Roma meccsek partitúrája. Nem tudom, hogy hibáztathatnám Garciát vagy Spallettit – pedig lehetne, tőletek várom a segítséget -, ha mindkettőnél pontosan ugyanazok az idegesítő hülyeségek merülnek fel. De visszább is mehetünk, a Roma hübrisze volt éveken keresztül a Scudettóért folyó vesztes csatákban a kiscsapatok elleni előnyből történő ponthullatás, hogy aztán az enriquei és zemani univerzum Bolognák ellen 2-0-nál mosolyra görbülő szánk sóspereccé kanyarodásáról ne is ejtsek szót.
De ne szaladjunk ennyire hátra az időben, elég ha hétfő estig terjed a memóriánk. A Luigi Ferraris stadionban a múlt hetinél egy fokkal barátságosabb, este hetes időpontot kaptunk a szövetségtől. A csapatok így álltak fel:
GENOA (3-5-2) Lamanna; Munoz, Burdisso, Izzo; Fiammozzi, Dzemaili, Rincon, Tachtsidis, Laxalt; Pavoletti, Suso
ROMA (4-3-3) Szczesny; Maicon, Manolas, Rüdiger, Digne; Strootman, De Rossi, Nainggolan; Salah, Perotti, El Shaarawy
Fontos a második hely, de a szívünket leginkább Strootman kezdetése melengette meg. Nem úgy játszott, ahogy szokott, egész más stílust talált ki neki Spalletti. Sokkal kevesebbet ütközött, mint régen, a tegnapi szerepkörében nem volt benne az ő kemény stílusa, inkább átmenet volt Pjanic és Strootman között. Az én véleményem az, hogy amíg vissza nem szokik, ez ideális lesz neki, a bátorságát jobban visszakaphatja. A lentebbi hőtérképen láthatjuk, mennyivel előrébb kellett játszania, mint egy két és fél évvel ezelőtti, szintén a Románál gyengébb csapat ellen.
Hogy a meccsről is szóljak néhány szót, megint elég rosszul kezdtünk. Már az első két percben jöttek a Genoa helyzetek, de végül azért mégis Salah szerezte meg a vezetést a hatodik percben. Azt a malmozást meg sem kísérlem leírni, inkább beszéljen róla majd egy videó. Persze az ex rómaiak átkát megint nem tudtuk megtörni, Tachtsidis a vezető gólunkra pár perccel már ki is egyenlített. Tegnap azt írtam, hogy tetszett a középpálya, erre kaptam Kantontól egy ellenvéleményt. Itt most igazat kell adjak neki, az első gólnál De Rossi maradt le csúnyán a görögről. És ez az, amit pedzettem a post legelején. Valaki mindig tönkrevágja a védekezést ezzel. Maicont már csak az nem passzolja ki, aki nem akarja, a társak nem tudnak segíteni, Manolas az egyetlen biztos pont, aki végig a feladatát látja el, Rüdigernek meg elég a saját hibáit javítania.
Gooooallllll! #Salah with his 13th of the season. #Roma take a lead after a strong #Genoa start. 0-1 | 6' #GenoaRoma pic.twitter.com/4mDBhZpwG7
— Lega Serie A (@SerieAchannel) May 2, 2016
Ezt a gólt jobbról kaptuk, de igazán a Genoa jobb oldala (a mi balunk) volt aktívabb a támadásban, aminek hatására a meccs elején még itt szereplő Strootman az első félidőben helyet cserélt Nainggolannal, hogy a belga vegye át a védekező feladatát. Innentől kezdve nem nagyon volt helyzete a Genoának, Susó lőtt egyszer messziről, amit Szczesny nagy bravúrral védett. A végén volt még egy komoly védése, idén már sok pontot köszönhetünk neki. Az egész meccsre jellemző volt, hogy közvetlenül a széleken keveset támadtunk, inkább középről került a Roma a hazaiak védelme mögé, főleg De Rossi passzaiból. El Shaarawy el is mónikázott néhány helyzetet, de szerintem az is bravúr volt tőle, hogy ezekből egyáltalán lehetőség lett.
Szünet után sokkal unalmasabb lett a meccs, és nem sokat adtam volna, hogy sikerül nyerni. Viszonylag hamar jött Totti, és próbálkozott is, de az első húsz percben stabil volt a Genoa. A félidő derekán viszont megint a jobb szélünkról kaptuk a gólt. A szünetben lehetett látni egy statisztikát, miszerint Strootman futott addig a legtöbbet. Na itt ez meglátszott. Már csak mutatni tudta Maiconnak, hogy hé, azzal Rincon nevű sráccal baj lesz, ha egyedül fut be az ötös sarkáig. Hozzáteszem, Maicon a nagy büdös semmit védte oroszlánként, nem embert, sem pedig területet. Na ilyennel van tele a puttony egész szezonban. Jött is a Dzeko – Maicon csere, ami után De Rossi játszott középhátvédet, Rüdiger pedig ment ki jobbra. Nem tudom, mennyire volt ez üdvözítő azon kívül, hogy De Rossi tudott irányítani a védelemből, mert innentől kezdve védekező feladat nem volt.
Viszont Totti megint megoldotta. Nincsenek rá szavak, az utolsó 56 játszott percében négy gólt lőtt, és adott egy gólpasszt. Lehet azzal jönni, hogy az nem volt szabálytalanság, (egyébként Gasperini jött is, és tényleg gyanús), de egyrészt Tottinak ez is a skillje, másrészt nem kaptunk meg egy tizenegyest, úgyhogy tessék megnyugodni. Nem tudom, hogy kap-e új szerződést, vagy mi lesz, de a világ szégyene lenne, ha nem a Romából vonulna vissza.
You just knew, didn't you? Magician. #Totti #GenoaRoma @OfficialASRoma @SerieAFFC @SerieA_TIM pic.twitter.com/whtQIuCNyd
— Aaron P. Mammoliti (@Aaron_PM) May 2, 2016
Aztán a 87. percben De Rossi a félpályáról indította Dzekót, aki ügyesen tartotta meg, és tette be az üresen érkező El Shaarawynak – haha, Tachtsidis -, és megszerezte a Roma javára a három pontot. Így immár tizenöt meccset hoztunk le veretlenül egymás után. Mióta Spalletti irányítja a Romát, öt pontot vert a csapat a Napolira, és bár a Juventus szóba sem jöhet – egy szemléltető adat: ők a január 14-i hatalomátvétel óta három gólt kaptak, mi tizennyolcat-, azért a második hely még egy kis szerencsével meglehet. Én már csak azt várom, hogy mik lesznek Spalletti elképzelései a jövő évi keretet illetően, egy védelmet kell összeraknia, aminél nehezebb nem nagyon van. Florenzit megtarthatjuk a jobbhátvéd posztján, és szerintem Manolas és Digne is rendben vannak. Rüdigernél viszont egy sokkal biztosabb teljesítményt nyújtó védő kell, és ha esetleg Florenzi hiányozna, ne Maicon és Torosidis helyettesítse, bármennyire is szeretem őket.