Az élet nem áll meg, Olaszországban folytatódik a labdarúgó bajnokság. A hétközi fordulóban minden élen álló nyert, volt ki kisebb szerencsével (Fiorentina, Inter), volt ki nagyobbal (Roma), volt aki rekord győzelmei sorozatot kreál (Juventus) és volt, aki csak simán dönget (Napoli). Na de ne foglalkozzunk a többiekkel, koncentráljunk drága csapatunkra. A folytatásban Montella Sampdoriaja következik, hazai környezetben. Ez talán még a döglődő Garcia brigádnak is kötelező lenne, nem hogy a felfelé ívelő, Fortunát újra soraiban tudó Spalletti társaságnak.
Én személy szerint bírom Montellat, egyrészt a római múltja miatt, másrészt az edzői képességei, eredményei kapcsán. Sajnos éppen a téli mercaton sikerült a liga egyik elmebeteg elnökének tovább gyengíteni csapatát, így a rendkívül rossz formában lévő genovai társaság esélyei tovább romlottak. Ettől még nem nézem le soros ellenfelünket, sőt emlékszem én még olyan Samp elleni meccsre, amikor pont Pazzini intézte el a bajnoki cím(ünk) sorsát. Ne firtassuk.
Aztán voltak olyan meccseink is a kékekkel, amikor épp újra a kezdőbe kerülő Totti lőtte számomra legkedvesebb gólját. Igen azt, amikor egy nagy ívelést egy érintésből vágott át balról a jobb oldali kapufához. Soha nem feledem ezt a találatát. Bár ezt pont Genovában lőtte, de mégiscsak a Sampdoria volt az ellenfél. Szép emlékek.
Maradt azért potenciál bőven még az északiakban, Cassano reaktiválása megtámogatva Quagliarellával, és a középszer, de egyben erős keretük a bent maradásukat kell, hogy aposztrofálja. Ettől még vasárnap este simán kikapnak majd a foghíjas Rómától. Hiszen Spalletti tar feje nagyon kell gondolkozzon, ki lesz a középpályás ezen a mérkőzésen. Ninja eltiltott – két jelentős ostobaság miatt jött össze a két sárga kedden – DDR és Pjanic kisebb sérüléssel bajlódik. Várhatóan a bosnyák már hadra fogható lesz, de a védelem közepéről Dani hiányozni fog. Nagy kár!
Viszont Manolas visszatér, és Keita is képes még végigjátszani ilyen mérkőzéseket, úgy ahogy Maicon szintén. Szóval megleszünk, de szűken. Szerencse, hogy Salah újra éledezik, remélem sikerül megértenie mit vár el tőle az új vezetőedző és képes lesz megvalósítani. Ott van benne minden, ami az előző Spalletti érában Manciniben volt, egyre jobban emlékeztet rá. Pontosabban, kedden a Sassuolo ellen kiköpött mása volt az egykori brazil szélsőnknek.
Zukanovic és Perrotti eltérő okok miatt, de extrán motivált kell legyen vasárnap, a forduló záró mérkőzésén. A védő volt csapata ellen lép majd pályára, míg a szélső Perrotti a genovai riválistól érkezett. Ezek általában jó előjelek szoktak lenni, most sem kell ennek máshogy lennie. Az olasz kollégák által jósolt kezdő valahogy így nézhet ki. Szczesny – Zuka, Mano, Rüdi – Sarri’, Keita, Pjanic, Maicon – Perrotti, Totti, Salah. Szerkezetileg pedig lent láthatjátok a képen:
Igen, vélhetően Totti hosszú idő után újra kezdő lesz, remélem sikerül neki valami maradandót alkotni utolsó meccsei egyikén. A sípmester Celi úr lesz, akit külön nem véleményezzék, tegye ezt meg a munkája később. A kispadra odaférhet a sérülésből visszatérő Falque, illetve az ifjú titán Sadiq. Közvetítés pedig a Digi Sporton lesz, vasárnap 20.45 – kor van a kezdőrúgás. Reményeink szerint addigra már valamelyik előttünk tanyázó brigád veszít pár pontot, és a felzárkózás/előzés lehetőségét megragadják majd a fiúk.
Spalletti munkája eddig nagyon tetszik, elnök urunk is nyilatkozta a héten, ennyi munkát még nem látott Trigoriában, amióta ő a csapat első számú embere. Ezt talán mindenki értelmezze saját habitusa szerint. De az biztos, hogy komoly lélektani eredményeket ért el a tar mester pár hét alatt, hiszen több játékos nyilatkozta, nagyon jól érzik magukat, örülnek, boldogok és a végtelenségig maradnának, ha lenne rá lehetőség! Gondolok itt Rüdiger vagy épp Digne eheti nyilatkozataira. Hajrá!